86 évvel ezelőtt, 1940. szeptember 12-én a Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi területekre bevonuló magyar honvédek elérték Erdővidéket. Méltó fogadásukra a székelyszáldobosi keresztútnál került sor, ahova egy díszes székely kaput állítottak a helyiek, és ahol ma egy emlékhely található, egy út melletti kis székely kapuval, mely az arra járókat emlékezteti a rég volt nevezetes eseményre. A Történelmi Vitézi Rend Vitéz Veress Lajos Székely Törzsének bardóc-miklósvárszéki tagjai szeptember 12-én, szombaton, mint minden évben, idén is itt emlékeztek meg a bevonulásról.
A megemlékezés a rendi imával kezdődött, majd Kósa Ilona Imola székkapitány olvasta fel Honvédbevonulás Erdővidékre című írását. Megtudhattuk belőle, hogy a 3,7 méter magas és 2,6 méter széles kaput az erdővidéki mesterek két, más források szerint hat nap alatt készítették el a Tortoma vár vidékéről hozott faanyagból. Alatta 1940. szeptember 12-én déli egy óra körül haladt át az első, motoros honvéd. „Öleltük, csókoltuk, de csókoltuk volna még a kerékpárjának a gumiját is... mert aki rab volt, csak az tudja, mi a szabadság” – emlékezett később Sütő Béla vargyasi asztalos- és faragómester a pillanatra.
Ő végezte a kapun a faragást, a virágmetszést és a képírást, az ácsmunkát pedig az erdőfülei Nagy Fábián és az olaszteleki ifj. Ferencz Lajos, akinek egyébként a portáján dolgoztak. De esetenként 25 ember is sürgölődött, hogy kész legyen időben a mű, még őrt is kellett állítani, mert „a csomagoló rományok” nem nézték jó szemmel a kapukészítés folyamatát. De végül is a nagy napra minden készen lett, a székely kapu állt, a lovas bandérium, élén Fitori-Taszó Miklóssal, kivonult, az erdővidéki énekkar is Aracsy Géza felsőrákosi kántor vezetésével, míg a lelkes fiatalságot ugyancsak a felsőrákosi ifjú Kelemen István szervezte, akinek unitárius lelkész apja és Máthé János magyarhermányi gazda mondta az üdvözlőbeszédet virágeső kíséretében, a 12 éves erdőfülei Csog Anna pedig gyönyörű szavalatot adott elő a honvédek tiszteletére – elevenítette fel a székkapitány asszony a 86 éve a székelyszáldobosi keresztútnál történteket.
Bartha Imre törzskapitány a második bécsi döntést megelőző történelmi eseményekről beszélt, majd felelevenítette azon székely származású hadtestparancsnokok, katonai vezetők nevét, akik részt vettek a bevonuláson, vagy éppenséggel irányították azt, mint nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredes, aki a bevonulás főparancsnoka volt. De említette még felsőtorjai Kozma István altábornagy, vitéz lófő dálnoki Miklós Béla, vitéz primor szotyori Nagy Áron vezérőrnagy, vitéz primor szotyori Nagy Gyula tábornok, nagybaconi Nagy Béla tábornok (Nagy Vilmos bátyja), nemes dálnoki Veress Lajos vezérezredes, vitéz primor szentsimoni Lakatos Géza nevét is. Mint mondta, ezeknek a katonatiszteknek a sorsa a száműzetés lett, a nagyvilágban szétszóródva haltak meg. Kivétel Nagy Gyula, aki egy budapesti bombatámadásban vesztette életét.
„A keresztútnál felállított székely kapu sorsa is hányatott volt: 1942. augusztus 6-án Kenderesre vitték és ott állították fel, Horthy egyik birtokán, 1945-ben az oroszok ledöntötték, aztán a háború után maradványai Kunhegyesre kerültek, ahol szintén felállították, letakarva rajta a székely címert. Aztán a kapu eltűnt, egy-két darabját állítólag még őrzik Kunhegyesen. Demerer László baróti muzeológus kezdeményezésére 2010-ben az egykori faragómesterek leszármazottjai faragtak egy új kaput, és Horthy Miklós emlékére Kenderesen felállították” – mondta a törzskapitány.
Az erdővidékieket a székelyszáldobosi keresztútnál a Történelmi Vitézi Rend által 2020-ban állított és most megkoszorúzott, jelképes székely kapu emlékezteti a történelem viharaira, illetve 1940. szeptember 12-re, amikor elhangzott a szó és zengett az induló a Kormos-patak mentén is, Olasztelek, Székelyszáldobos, Vargyas és Felsőrákos ölelésében.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
