Harminc év az árkosi iskolábanCsak szívvel, lélekkel

Hunyadi, édesapja után Simon Olga Gyergyóújfaluban született 1965-ben. Szülei egyszerű földművesek voltak, akik olyan családban nőttek fel, ahol csak a legnagyobb gyermek tanulhatott tovább. Vízimalmot működtettek, sok volt a dolog, a gyermekeknek korán be kellett állniuk segíteni. A Simon család azt akarta, egyetlen gyermekük ne a nehéz munkában nőjön fel, hanem tanuljon. Olga a Gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceumban érettségizett matematika–fizika osztályban, felsőfokú tanulmányait szintén ezen a szakon végezte a Temesvári Nyugati Egyetem Fizika Karán 1988-ban. Bár eredményei alapján megillette volna őt egy kedvezőbb kihelyezés, de abban az évben csak négy matematikatanári hely volt Erdélyben, az évfolyam tizenegyedikeként neki egy Bákó megyei munkahely jutott, ez volt legközelebb Hargita megyéhez.Bruszturósza román lakosságú község Bákó megyében (Gyimes)Palánka szomszédságában. 

A gyergyóújfalusi fiatal matematikatanár nagyon jól érezte magát ebben a közösségben, úgy emlékszik az itt töltött négy esztendőre, hogy kollégái segítőkészek voltak, a falubeliek megkedvelték, kijárt neki a „domnișoară profesoară”, jól megtanult románul is. Édesapja mondogatta, nehogy annyira megszeresse, hogy ott maradjon. 

Vissza Székelyföldre

Nagyon jól éreztem magam abban a közösségben, de vágytam haza Székelyföldre. 1992-ben sikerült is, Árkosra kerültem, de azzal a feltétellel alkalmaztak, hogy az éppen megüresedett igazgatói tisztséget is vállaljam el. Huszonhat éves voltam, elvállaltam. Árkos akkor még nem volt önálló község, pénzügyileg és adminisztráció szempontjából a sepsikőröspataki iskolához tartoztunk, ilyen feladataim nem voltak, az oktatásra és a nevelésre tudtam összpontosítani.

A beszélgetésbe már jól belemelegedtünk, amikor azt is megtudtam, hogy egy zsák krumpli hogyan boronálta össze a fiatal pedagógust Sepsiszentgyörgyön a szintén gyergyóújfalusi Hunyadi Imrével és hogy lett abból jelenleg is tartó boldog házasság. 

Hunyadi Olga: Mondta édesapám: „Hunyadi Imre is Szentgyörgyön lakik, megkérem, vigyen el egy zsák pityókát, ne kelljen neked a vonaton cipelni.” Elhozta a zsák pityókát, és mivel ő nevelte az első házasságából származó lányát, aki akkor nyolcadikos volt, segítettem neki matematikából, időnként megkínáltak vacsorával. Addig-addig matekoztunk és vacsoráztunk, míg 1994-ben házasság lett belőle. A zsák pityókát azóta is emlegetjük. 

Férje lányát együtt nevelték tovább, 1996-ban született a fiuk, aki jelenleg pilóta, székelyudvarhelyi feleségével és újszülött kisbabájukkal Bukarestben élnek. Egyéves gyermeknevelési szabadság (1996/97) után visszatért az árkosi iskolába, majd 2000-ben áthelyezték a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskolába, ahol négy évig tanított. 

A gyermekek körében. Fotó: Dr. Gelei József Általános Iskola

Tervek, álmok, megvalósítások

Amikor Hunyadi Olga 2004-ben visszatért Árkosra, ez egybeesett azzal, hogy a falu önálló község lett, és az iskola pénzügyi központtá vált. A falu szülöttéről, dr. Gelei József zoológusról, egyetemi tanárról, az MTA tagjáról, az erdélyi unitárius egyház főgondnokáról elnevezett iskola honlapján olvassuk, hogy ez az iskola kitartásra, hűségre, emberségre, helytállásra nevel. Kitartásra az álmok megvalósítása érdekében, hűségre a szülőföld iránt, emberségre a közösségben és helytállásra az életben.

Kitartó vagyok, merek álmodni, szervezni, és mostanig minden sikerült, amit megálmodtam, elképzeltem és amiért tettem is. Az iskola újjáépítése, kibővítése nagyon fontos volt, mert nagyon rossz épületben tanítottunk. Az volt az álmom, legyen egy szép, világos, központi fűtéses iskolánk, és ez lassan meg is valósult. 2007-ben felújítottuk az óvodát, 2011-ben azt az épületet, ahol tanítottunk, 2013-ban új szárnnyal bővült, idén az iskola udvarán lévő régi épület is új ruhát kapott. Az volt a fontos, hogy biztosítsuk a gyermekeknek és a kollégáknak a kényelmet. Szomorú volt viszont, hogy amikor 2000-ben eljöttem tanítani Sepsiszentgyörgyre, minden szinten, elemiben és gimnáziumban minden évfolyamon külön osztályok működtek, és amikor négy év múlva visszamentem, összevont osztályok voltak, nagyon lecsökkent a létszám.

Az volt a hajtóerő, hogy tartsuk meg az iskolát, növeljük a létszámot, és mindig kerestük a megoldásokat. Nagyon jó kollégáim voltak, társak mindenben, segítettek, Meg kellett teremtenünk a kényelmet, hogy a szülők akarják ide hozni a gyermekeket, ez meg is történt, mégis kevés volt a gyermek. Láttuk, hogy a hároméveseket viszik Sepsiszentgyörgyre, mert nincsen napközi, az óvodából délben nem tudnák elvinni a gyermekeket, ezért viszik a városba. 

Ekkor már működött a délutáni oktatás a Diakónia Keresztyén Alapítvány támogatásával, és Makkai Péter református tiszteletessel kezdeményeztük az önkormányzatnál, hogy indítsunk bölcsődei csoportot, mint egyfajta szociális szolgáltatást, gyermekmegőrző néven. Ez idővel sikerült, később a napközis csoportot is létrehoztuk, jelenleg működik egy rövid programú óvodai csoport, egy napközis és egy bölcsődei, átlagban mindenik tizenöt gyermekkel. Az iskolában az elemiben és a gimnáziumban is van egy-egy összevont osztály, nyolcvan-kilencven között mozog a diáklétszám.

Az árkosi iskolában az óvónőkön és a tanítónőkön kívül csak a magyar, a matematika és a román szakos tanár volt évekig teljes katedrás alkalmazottja az intézménynek, mostanra ez változott, a matematikát helyettesítő pedagógus fogja tanítani, a román tanár csak fél normát kapott, a többiek töredékkatedrával tudtak elhelyezkedni. Hunyadi Olga elmondta, utóbbiak nagyrészt visszatérő tanárok, akiknek kevés órájuk van Árkoson, de jönnek, ezért viszonylag állandó a tantestület, ami nagyon sokat számít a közösség szempontjából, és a gyermekeknek is előnyére válik, a szülőkkel pedig ennek okán jobb a kapcsolat, ismerik a pedagógusok munkáját. 

Az árkosi iskola. Fotó: Dr. Gelei József Általános Iskola

Minden gyermek fontos

Az osztályban és a kollégák között úgy osztottam ki a feladatokat, hogy „kérlek szépen és köszönöm szépen”. Ez nálunk működött. Nem kellett a harminc év alatt a hangomat felemelnem, hogy végezd el a feladatodat. Ha voltak, emberségesen kezeltem a problémákat. Közben szorongattam a gyermekeket matematikából, de a végére elengedtem azt, amit büntetésnek szántam. Mindig beleképzeltem magam az ő helyükbe, ha én lennék ott, hogy érezném magam mint kolléga vagy mint gyermek. Nem kell kiabálni ahhoz, hogy elérd a célod. Lehet szeretettel, barátsággal, együttműködéssel végezni. Ha valamit csinálsz, szívvel, lélekkel, együtt a többiekkel közösen tedd... 

Az iskola a falu életében is mindig érezhetően jelen volt. A diákok fellépnek a helyi ünnepségeken, a falunapon, a történelmi évfordulókon, de részt vesznek a falutakarításban, -szépítésben is. Vitályos Ágnes tanító és Kolumbán Krisztina magyar szakos tanár tevékenységét külön méltatja Hunyadi Olga, mivel ők készítik fel évek óta a gyermekeket a különböző műsorokra, tanítanak be színdarabokat és tartanak képzéseket pedagógusoknak a papírszínház terén, amellyel fejleszthető a gyermekek képzelőereje, és könnyű eszközökkel közel vihető hozzájuk az élő mese, igazi közösségi élményt lehet megteremteni. 

Az árkosi diákok nem maradnak le semmiből a városiakhoz képest, a tanulás terén pedig csak azért bélyegzik meg őket, mert a vizsgaeredmények alapján ítélik meg a kimenő osztályokat, ott pedig nem tudják felvenni a versenyt azokkal a városi diákokkal, akiknek többsége magánórákra jár a vizsgatárgyakból. A falusi gyermek nem kevesebb a városinál, mindenkire oda kell figyelni egyenként, szeretni őket. Ezt igazán akkor értettem meg, amikor nekem is gyermekem született. Ezt kellene szem előtt tartani, hogy mi lenne jó a saját gyermekünknek.

A legkisebbek kicsengették a nyolvcadikosokat (2026-os tanévzáró). Fotó: Dr. Gelei József Általános Iskola

Körülöttem béke van

Vajon mi a titka annak, hogy Hunyadi Olga úgy távozik az oktatási, vezetői pályáról, hogy majdnem mindennel elégedett? Ilyen egy pedagógus? Aki érzi, hogy mindent megtett azért, hogy a diákok jól érezzék magukat az iskolában és haladjanak is, a kollégái együttműködőek legyenek a tantestületben, mindannyian a helyi közösségben?

Legnagyobb elégtétel, hogy mindig éreztem, körülöttem béke van, csend, nyugalom. Nem tudok úgy működni, hogy vita legyen, hangoskodás. Árkos olyan volt, mint a nyugalom szigete, mint egy nagy család, úgy működtünk. Ismertük egymás gondjait, örömeit, mindent közösen csináltunk.

Hunyadi Olga szeretne nyugdíjas éveiben az eddiginél többet olvasni, kirándulni, unokáival foglalkozni, és nem marad ki életéből továbbra sem a katolikus neveltetéséből származó erős istenhit. A pedagógus visszavonul, de a jóra, az értékesre nyitott ember továbbra is aktívan éli mindennapjait.