A fák titkos szívének gyógyító ereje – egy meseműhely élményei

A konferenciát a sepsiszentgyörgyi Step by Step Egyesület szervezte a Váradi József Általános Iskola Step by Step munkaközösségének közreműködésével. A konferencia megnyitóján Bedő Magdolna tanító, projektfelelős, Lazar Raimond-Adrian, a Váradi József Általános Iskola igazgatója, Kocsis Annamária tanfelügyelő és Mihály Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Step by Step Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket. Az előadók között olyan, mesepedagógiában jártas szakemberekkel találkoztunk, mint Kamarás Emese, az IllaBerek Műhely alapítója és vezetője, Tátrai Vanda preventív és személyiségfejlesztő Metamorphoses-meseterapeuta, a Meseút tanösvények kidolgozója, Prezsmer Boglárka drámatanár, dramaturg, színház- és drámapedagógus vagy Benkő Éva mesemondó, a Guzsalyas Alapítvány és Játszóház alapító tagja. Mindannyian a nemzedékek között átívelő hídról, az ember és természet között létrejött kimondhatatlan érzésekről vallottak, s közben a mesék teremtő erejében vélték felfedezni egészséges lelkületű megmaradásukat. 

A péntek esti plenáris üléseket követően a szombat volt a gyakorlati műhelyek napja. Beszámolómban Prezsmer Boglárka drámafoglalkozását szeretném kiemelni, amelyben a színház- és drámapedagógus Boldizsár Ildikó meseterapeuta A fák titkos szíve című meséje révén hívott átéléses megtapasztalásra, feldolgozásra. A mese középpontjában egy, a korunkat érintő fontos probléma áll, a történetben pedig kétféle embertípus magatartásformáira jellemző végleteket fedezhetünk fel. A szelíd és jóhiszemű nyúl gyémántgyűrűt kap jutalmul a fától alázatos viselkedéséért, a fa cserébe arra kéri, hogy ne beszéljen senkinek a fák titkos szívéről. Távozása után azonban a nyúl – a hiéna halálosan fenyegető zaklatása miatt – elárulja a fák titkos szívének kincsét. A minden kapzsisággal felruházott hiéna azonnal rátör a fára, és követeli az őt megillető kincseket. A türelemmel megáldott fa mérhetetlen gazdagságából természetszerűen kincseket ajándékoz a hiénának is. Itt látnunk kell, hogy a fa – akárcsak a múltat a jövővel összekötő híd – az elnyomottnak és az elnyomónak (vagy akár: bántalmazónak és bántalmazottnak) egyaránt esélyt teremt. A szakember által vezetett drámapedagógiai foglalkozás felszínre hozta bennünk a kétféle jellemben rejlő végleteket. Lehetőségünk volt megélni a nyúl félelmét, de a hiéna kapzsiságát is, emellett pedig az ő félelmét, indulatát is. Számomra a mese üzenete az, hogy nekünk, pedagógusoknak a fák tiszta jellemével kötelességünk egyformán elfogadnunk kicsinyeinket, mert a bennük rejlő másság nem fékezheti meg őket útkereséseikben. A minőségi ember egyik erkölcsi elvét véltem felfedezni a kétféle jellemben. Ím, a karácsonyi csodavárást megelőző napokban oda kell figyelnünk a céljainkig megtett út minőségére. Látnunk kell, hogy miként cselekedhetünk álmainkért, boldogulásunkért. Mindannyian ugyanannak a szeretetnek a győzelmében hiszünk, csak sokszor más-más módon igyekszünk felé. Talán a félelem szülte kapzsiság az, ami nem szab gátat a mértéktelenségnek, az formálja át a jellemet fékezhetetlen erővé a feltételezett szeretet útján. 

A konferencia megnyitóján elő­adást tartó szakemberek műhelyfoglalkozásához társult még Szabó Enikő  meseterapeuta, mesemondó és Péter Orsolya, a Cimborák Bábszínház művészeti vezetőjének előadása is, akik gyakorlati műhelymunkáikkal gyarapították a jelen levő pedagógusok és szülők ötlettárát, szakmai tudását. 

Illesse köszönet a szervezőket, kívánom, hogy minden pedagógustársam találja meg önmagában a fák kincseit, hogy megújult erővel, feltétel nélkül sikerüljön átadnia az ősi tudást, amellyel a szeretet ösvényére terelheti tanítványait.

Jakab Anna tanító