Minél többen fogják képviselni az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben, annál nagyobb az esély arra, hogy meg lehessen valósítani az erdélyi magyar közösség által fontosnak tartott célkitűzéseket; ezek között is kiemelkedő jelentőségű az autonómia — mondta tegnap Bukarestben újságíróknak Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságnak elnöke. A fideszes politikus a külügyi bizottság delegációját vezeti, amely hivatalos látogatáson tartózkodik Bukarestben. Tegnap a delegáció az RMDSZ székhelyén megbeszélést folytatott Markó Bélával, a szövetség elnökével, Kelemen Hunor ügyvezető elnökkel és Borbély Lászlóval, a képviselőház külügyi bizottságának elnökével.
Kétszázezer cég halála
Várhatóan több mint kétszázezer cég, vagyis a Romániában jegyzett cégek 30—35 százaléka szünteti meg tevékenységét az átalányadó bevezetése miatt — véli Sorin Dimitriu, a bukaresti kereskedelmi kamara elnöke. A minimális átalányadót a kormány májustól vezette be, ennek értelmében minden cég köteles üzleti forgalma alapján minimáladót fizetni. Ennek értéke 500 eurótól tízezer euróig terjed. A kereskedelmi kamara elnöke szerint Romániában kétszázezer olyan cég van, amelynek papíron nincs jövedelme, és nincsenek alkalmazottjai, de léteznek. Szerinte az átalányadót a kormány csak meghatározott ideig fogja alkalmazni, hiszen rövid távon az a cél, hogy kifehérítse a gazdaságot, és visszaszorítsa az adócsalást. Dimitriu szerint szükség volt az átalányadó bevezetésére, hiszen a feketegazdaság tavaly a hazai össztermék (GDP) húsz százalékával volt egyenértékű. Romániában a bejegyzett 600 000 cég közül csak tizenkétezer járul hozzá számottevően az állami költségvetési bevételekhez.
Brüsszelnek kellene megoldania
A cigányokkal való együttélés iránt érdeklődtek Alsórákoson, Ürmösön és Apácán az oda látogató Sógor Csaba európai parlamenti képviselőjelölttől tegnap. Sógor szerint az elmúlt évek történései az unió számára is bebizonyították, hogy a kelet-európai roma kisebbség sorsát fel kell vállalni és rendezni kell. „Brüsszel nagyon sok pénzt szán a roma kisebbség integrálására, de ezekkel a pénzekkel becsületesen el kell számolni. Egyetlen ember hibája miatt egy egész közösség szenved" — fejtette ki, hozzátéve, hogy a roma közösséggel való összefogás a békés együttélés egyik alapfeltétele. Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke elmondta, a magyar összefogás modellértékű minden közösség számára, hiszen tavaly tavasszal Alsórákoson is magyar a magyarral csatázott az önkormányzati választásokon.
Felfüggesztették Stănculescu büntetését
Egészségi állapota miatt egy évre felfüggesztették Victor Athanasie Stănculescu nyugalmazott tábornok tizenöt éves börtönbüntetését, amelyet tavaly róttak ki rá, mert irányításával torolták meg az 1989-es temesvári felkelést. A 81 éves Stănculescu szabadon engedéséről a bukaresti katonai bíróság határozott, amely így lehetőséget biztosít, hogy kórházban kezeltesse betegségeit. A törvényszéki orvostani intézet jelentése szerint az elítélt mintegy tízféle, jobbára szív- és érrendszeri betegségben szenved. A katonai bíróság döntése ellen az ügyészek azonnal fellebbeztek, de az újabb tárgyalásra csak később kerül sor, így Stănculescu már délután elhagyhatta a börtönt. A vele együtt elítélt Mihai Chiţac nyugalmazott tábornokot már tavaly decemberben kiengedték három hónapra szintén egészségi állapota miatt azzal a feltétellel, hogy szívműtétnek veti alá magát. Mindkét tábornokot 72 ember haláláért és 253 személy megsebesítéséért ítélték el.
Épülhet a brassói reptér
Elfogadták a vidombáki repülőtér építését lehetővé tevő sürgősségi kormányrendeletet tegnap a képviselőházban. A jogszabály értelmében állami tulajdonból a Brassó megyei tanács tulajdonába kerül át az a 200 hektáros területet, amelyen a majdani légikikötő működni fog. Megvalósítása majdnem kérdésessé vált, mert a D-LP nem értett egyet a szükséges terület átutalásával, magánérdekeket sejtve mögötte. Emiatt a rendeletet három kiegészítő javaslattal fogadták el, ezek szerint a kiszemelt telek egyetlen négyzetmétere sem juthat magánkézre, csakis repülőtér lehet rajta, és ha ez öt éven belül nem épül meg, a föld visszakerül állami tulajdonba.
