Az Európai Unió be fogja tiltani a brit élőállat-exportot válaszul a Dél-Angliában kitört száj- és körömfájásjárványra — mondta szombaton Londonban Edward Miliband brit miniszter a BBC-nek nyilatkozva. Közölte, hogy az ilyen eljárást automatikusan rendelik el, amikor kiderül a száj- és körömfájásjárványra vonatkozó vizsgálat eredménye.
Múlt péntek este erősítették meg az élő állatokra veszélyes, rendkívül fertőző betegség tényét egy brit szarvasmarhafarmon. A mezőgazdasági minisztérium szóvivője közölte, hogy Nagy-Britannia máris felfüggesztette az élő állat (beleértve a hús- és tejtermékek) exportjára érvényben levő valamennyi engedélyt. Nagy-Britanniában legutóbb 2001-ben ütötte fel a fejét a száj- és körömfájás, amelynek következtében hétmillió állatot kényszerültek levágni. Az akkori kormányt éles bírálat érte, amiért nem volt képes elég gyorsan megfékezni a fertőző betegség terjedését.
Kukoricabajok
Egy növényt érint igazán komolyan az elmúlt hetekben tomboló kánikula és aszály Magyarországon: a kukoricát, amelyet 1,2 millió hektáros területen termesztenek. Bár búzából jóval kevesebb termett, mint tavaly, az egész világon hiány van, így a termelők a magasabb árakkal nem jártak rosszabbul, mint egy éve. A repcének szintén extra jó ára volt, a napraforgónál viszont az árbevétel már nem fogja fedezni a ráfordításokat. A kukorica vonatkozásában az országos termékátlagot hektáronként négy tonnára becsülik, vagyis a teljes termés az elmúlt években jellemző nyolcmillió helyett maximum ötmillió tonna lesz. Ráadásul most jelenik meg először komoly felvevő piacként bioenergia-piac: a bioetanol-üzemek a magas energiaárak és a komoly beruházási költségeik miatt bármilyen árat megadnak az alapanyagért. Ezért a kukorica ára a következő szezonig az egekben lesz, a takarmány ára 40—50 százalékkal is emelkedhet. A magas takarmányárak miatt mind a sertés-, mind a szarvasmarha-állomány ellátásának költségei jelentősen nőnek, ami a hús és a tej árának emelkedésével jár.
Magyar Sapard
Összesen csaknem 6800 pályázó szerzett jogosultságot az elmúlt öt évben az EU és a magyar költségvetés által társfinanszírozott Sapard, illetve AVOP agrár- és vidékfejlesztési célú támogatásra. A szakhivatal (MVH) eddig mintegy 142 milliárd forintot ki is fizetett a sikeresen pályázóknak. A támogatási szerződések tartalmazzák a kedvezményezettekre háruló kötelezettségeket is. Ezek betartását az MVH következetesen ellenőrzi és számon kéri. Az utóellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyertes pályázók jelentős hányada nem tesz eleget a szerződésnek. Sokukban nem is tudatosult, hogy a támogatásért cserébe öt évig folyamatosan fennáll adatszolgáltatási kötelezettségük. Ilyen az úgynevezett éves jelentés, amelynek beküldési határideje már május 31-én lejárt, de június végére is csak a támogatást felvevők 55—57 százaléka tett eleget. Ugyancsak öt évig eseti tájékoztatási kötelezettségeik is vannak a támogatást elnyerő pályázóknak: a projektben bekövetkezett változásokat, módosítási igényeket írásban kell bejelenteniük.
