Setétpatak fényeBukovinai származású lány az anyanyelvi táborban

2007. augusztus 7., kedd, Nemzet-nemzetiség
Kasler Izabella tanárnő (fotónk) Déváról érkezett a Hatod lábához, a setétpataki anyanyelvi táborba. Nem egymagában jött, tanárnő kollégájával tizenkét dévai gyermeket kalauzolt a tíznapos székelyföldi táborozásra. A tanárnő szociológiát végzett Kolozsvárott, második diplomáját, a szociológia mellé a román nyelv és irodalom szakot távoktatás keretében Brassóban szerzi meg.

Iskolája a Téglás Gábor nevét viselő iskolacsoport. Arcomról leolvassa, hogy értetlenül bámulok a névre, ezért szakszerű tanárossággal elmondja, hogy Téglás Gábor a 19. század végén, a 20. század elején élő jelentős tudós, régészprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az akkori dévai magyar iskola igazgatója. Különösen a régi Dácia érdekelte. Mikor névadóként őt választottuk — kerekíti le a témát, s közben, tájékozatlanságom miatt fel is ment —, akkor nagyon kevés anyagot találtunk róla. Iskolánk igazgatója nemrég találkozott egyik utódjával, akinek ugyancsak Téglás Gábor a neve, és most több információnk van a régészprofesszorról.

Szórvány és anyanyelvi tábor

— Izabella hogy csapódott az anyanyelvápolók mozgalmához?

— Az idén áprilisban az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Déván szervezte az Anyanyelv Napjait. Azt hiszem, ezért esett Hunyad megyére az AESZ választása, hogy tőlünk hívjanak diákokat Háromszékre, a setétpataki táborba. Tizenkét diák és két tanár van itt. Mindannyian a Téglás Gábor Iskolaközpontból jöttünk, a megyében ez az egyetlen magyar líceum. Magyar anyanyelvű középiskolai oktatás csak Déván van. Ez nem tagozat, hanem önálló magyar iskola — mondja nyomatékkal, s némi büszkeséggel.

— Ennek van-e valami köze ahhoz, hogy Takács Csaba, az RMDSZ volt alelnöke arról a vidékről származik?

— Én állíthatom, hogy nagyon szerencsések vagyunk. Takács Csaba és Winkler Gyula is ott volt Bukarestben, és elég sok támogatást kapott az iskola tőlük. Az épületet a semmiből kezdtük. Nagyon sok pénzre volt szükség, hogy elindulhassunk. És ők ezt kijárták a központban. Nemcsak anyagi támogatást kaptunk tőlük. Takács Csaba a nyomdában is társtulajdonos. Vargha Károly, a Corvin Kiadónak az igazgatója is betanít az iskolánkban, s van egy nyomdászati szakosztály is nálunk. Ez azért nagyon jó, mert miközben a mesterség minden csínját-bínját ellesik a tanulók, az iskolának is elkészítenek ezt-azt.

— Hány tanerős az iskola?

— Negyven körüli. Diákunk, óvodától a tizenkettedikesekig, négyszáz és valamennyi van. Óvodásokat és tanulókat a nyolcadik osztályig csak Déváról fogadunk, a középiskolás osztályokba az egész megyéből, a Zsil völgyéből is toborozzuk a tanulókat. Ott nincs magyar tannyelvű középfokú iskola.

— Bentlakásuk van-e?

— Az iskola keretében működik. Elég sok támogatott diákunk van. Pályázhatnak, akiknek az anyagi helyzete olyan. A Geszti Ferenc Társaság anyagiakkal is támogatja őket.

Templomok köré szerveződő magyar élet

— Hogyan jellemezné a dévai és a Hunyad megyei magyarságot?

— A dévai magyarság három kategóriába osztható: egyrészt vannak a tősgyökeres dévaiak — mi úgy mondjuk nekik, hogy városi magyarok —, akkor vannak a székely telepesek, s a harmadik csoport, akik az iparosítás éveiben jöttek Dévára is, de főleg a bányavidékre, a Zsil-völgyébe. Az utóbbiak zömében székelyföldiek, Maros, Hargita és Kovászna megyeiek.

— Ezek a különféle csoportok egymásra találnak-e?

— A belvárosban van az egyik templom, a telepeseknek egy másik templomuk volt. A magyarság élete a vallás világához kötődött. A templomba járásnak a hit megélésén túl szocializációs szerepe is volt és van. Ma is a templom köré szerveződik a magyar élet.

— Mi úgy hallottuk, hogy a bukovinai telepeseket a diktatúra éveiben szándékosan szétszórták, tömbházakat építettek, akárcsak a kolozsvári hóstátiak esetében a kertes házak helyébe.

— Nem tudom, hogy ez milyen mértékben kötődik a magyarság szétszóratásához, mert a Ceauşescu-rendszerben általában bontották le a családi házakat, és helyükbe tömbházakat építettek. Ezt mi is átéltük. Kis koromban mi is kertes házban éltünk az úgy nevezett csángótelepen. ’85-ben lebontották a házunkat, s a miénkhez hasonlóan másokét is. A családok szétszóródtak. Egyesek bekerültek a belvárosi részbe. Vannak házak, amelyek megmaradtak, de a szétszóródás általános volt, és nem csak a magyarokat érintette.

— Ilyen körülmények között valóban a közösséget összefogó és megtartó lehet a templom...

— Azért is hoznám be ide a templom szerepét, mert jó néhány éve van egy olyan ünnepünk, amelyet úgy nevezünk: A HŰSÉG NAPJA. Ezt a templomépítés évfordulójához kötik. Két évvel ezelőtt például ez volt a téma: Különböző helyekről érkező magyarok. Ekkor bemutatkoztak a bukovinai székelyek, a különböző erdélyi megyékből érkezők, köztük a beszterceiek, mert onnan elég sokan jöttek. A találkozón kis csoportok alakultak ki, amelyek egymással barátságot kötöttek. Kezdetben a farsang táján találkoztak a Hűség Napján, de aztán a zsúfolt program és a sűrű események miatt a későbbiekben eltolódott az ünnepség ideje.

A bukovinai székelyek és a csángók

— Zavarja-e a bukovinai székelyeket, ha ,,lecsángózzák" őket?

— Attól függ, hogy ki-ki számára mennyire tudatos a bukovinai székely eredet. Aki büszke a bukovinai székely származásra, az nem nagyon szereti, ha csángónak nevezik.

— A bukovinai eredetű székelyek tartják-e a kapcsolatot a származásuk szerint vélük egy ivású vajdaságiakkal, a hertelendifalviakkal vagy a Dunántúlra sodródott szárásziakkal például?

— Inkább a Bonyhád környéki székelységgel. Voltak is közös rendezvényeik. A csernakeresztúriak évente rendszeresen eljárnak a bukovinai székely találkozókra a Dunántúlra. Déván nincs tánccsoport, de Csernakeresztúron ilyen is van.

— Tulajdonképpeni moldvai csángók élnek-e ebben a régióban?

— Nem nagyon. Úgy mondják, hogy Csángótelep, de a bukovinai székelyekről van szó.

— A bukovinai székelység történetének eléggé terjedelmes irodalma van. Ebből mi jut el a dévai csoporthoz?

— Vannak olyanok, akiket a származásuk különösképpen érdekel. Minden anyagot begyűjtenek, ami a bukovinaiakra vonatkozik, sokat olvasnak. Főleg a múltjukhoz és történelmük alakításához fűződő dolgokat.

— A Magyarországon kiadott könyvek átjutnak-e Dévára? Életutak, Andrásfalvy Bertalan professzor írásai és a többiek...

— Van, akit nagyon érdekel ez a téma.

— A bukovinai folklór jelen van-e a dévai csoportnál valamennyire? Lakodalmak alkalmával, kereszteléskor, családi összejöveteleken? Népdalt énekelnek-e egyáltalán?

— Inkább azt mondanám, hogy is-is. Vannak olyan családok, amelyek sok mindent megőriztek abból a kincsből, amelyet Bukovinából hoztak őseik. Van itt egy kislány, akinek a nagyszülei megőrizték a bukovinai viseletet. Emlékszem, hogy diákkoromban, amikor Szekszárdon részt vettem egy versenyen, akkor a Tóth Tímea nagyszüleitől kértem bukovinai székely ruhát. Nekem nem volt.

— A dévai románság hogy tekint a dévai magyarokra?

— Én úgy látom, hogy toleránsak. A kapcsolatteremtés elején lehetnek problémák. Ez úgy működik, hogy ami számomra furcsa, attól idegenkedem. Éppen az este mondta a már említett Szőcs Tímea, hogy amikor fellépett az iskola tánccsoportjában, kezdetben nagyon féltek, hogy kifütyülik őket. Az igazgató nem is volt jelen. És közben megtapsolták. Nagyon szépen táncolnak. Kezdetben lehet ilyen, hogy jaj, ezek magyar népviseletben állnak ki a színpadra! De aztán a szép tánc megváltoztatja a véleményt. Az iskola igazgatója matematika tanár, Kocsis Attila Levente. Ő tanítja a táncokat.

— Járt-e Bukovinában?

— Nem. De azt elmondanám, hogy kétszer szerveztek a dévai bukovinai székelyek körutat. Végigjárták azokat a falvakat, ahonnan annak idején eljöttek az őseik. Én csak képeket láttam, s felvételeket erről az útról, s azt mondhatom, hogy nagyon megható élmény volt a résztvevők számára, s azoknak is, akiknek meséltek, s a képeket megmutatták.

— Van-e külön temetőjük Déván?

— Van. Katolikus is, református temető is.

— Milyenek a temetői jelek?

— Már nem bukovinaiak. Elég kevés a régi sírkő.

— Párválasztási lehetőségek milyenek? Keresi-e a székely a székelyt?

— Hát elég nyitottak a fiatalok. Sok a vegyes házasság. Szóval van egy túlzott nyitás. Nemcsak a magyarok esetében! Nincs tömbmagyarság, nincs meg a Csángótelep. Amikor én kicsi voltam, akkor sok lányos ház volt, s ott gyűltek össze a fiúk. Most már ilyen nincs. A vegyes házasságokban a szülőktől függ, hogy milyen nemzetiségűnek vallja majd magát a gyermek, amikor felnő. Van erre is, arra is példa. A magyar szülő eljáratja templomba a gyerekét, I—IV. osztályt magyarul végez a gyerek.

— Milyen kapcsolataik vannak más oktatási intézményekkel? Például Böjte Csaba atyával?

— Ősszel összevonják a két iskolát. Pontosan nem tudom, mi az oka ennek.

— Ki teszi ezt?

— Hivatalosat nem tudok mondani, mert nem világosítottak fel arról, hogy mi miért történik. Csak azt mondták, hogy ősztől — legalábbis adminisztratív dolgokban — egyesül a két iskola. Azt hiszem, arról van szó, hogy az ottani tanároknak is jobb lesz anyagi szempontból, ha állami besorolásba kerülnek. Nem szeretnék ebbe belebonyolódni, mert nem vagyok illetékes, és nincsenek kellő információim.

Kasler Izabella harmadik generációs ,,telepes", félig bukovinai, félig besztercei származék. A szórványban élő értelmiségiekre jellemző erős magyarságtudattal, jól érzékelhető érzékenységgel és nagyfokú toleranciával. Az úgynevezett ,,kényes kérdéseket" nem hárítja, de szelíd intelligenciával mérsékeli. Önvédelmi reflex ez is. De érdeklődése, szépen csengő magyar beszéde a magyar megmaradásra kiszemeltekre jellemző.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja-e oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 2430
szavazógép
2007-08-07: Gazdakör - x:

Hírlugas

Tiltás brit marhákra
Az Európai Unió be fogja tiltani a brit élőállat-exportot válaszul a Dél-Angliában kitört száj- és körömfájásjárványra — mondta szombaton Londonban Edward Miliband brit miniszter a BBC-nek nyilatkozva. Közölte, hogy az ilyen eljárást automatikusan rendelik el, amikor kiderül a száj- és körömfájásjárványra vonatkozó vizsgálat eredménye.
2007-08-07: Közélet - Bodor János:

Mulatság, vetélkedők, sétavonatozás (Kommandói napok)

A hatodik alkalommal megrendezett kommandói falunapok szombaton délelőtt székelykapu-avatással kezdődtek. A hat méter magas és tizenegy méter széles kaput a kommandói Bede Gábor és a kovásznai Makó Csaba fafaragó készítette. Az ünnepi rendezvényen számos helybeli volt jelen, valamint egypáran a megyei tanács elöljárói és az RMDSZ megyei politikusai közül is. A kétnapos ünnepen számos rendezvényre került sor, volt favágó verseny, sétavonatozás, több koncert, és jelentkezők hiányában elmaradt az asszonycipelés.