De csak most csillant fel a remény, hogy ennyi idő után visszakaphatjuk jogos tulajdonunkat, a 6,12 hektár kaszálót, amit még 1991 márciusában igényelt vissza a család. A területből 3,3 hektár Polyánhoz, 2,82 hektár Kézdiszentlélekhez tartozik, s bár mi használjuk azóta is, birtoklevelet nem kaptunk a polyáni tanácstól, szabályosan húzzák az időt. Pedig nem kérjük a másét, csak azt, ami minket illet. Az is hazugság, hogy mi rávetettük volna a szemünket a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ által épített Evita-táborra — szó sincs erről! —, és az is mese, hogy politikai támadásokról van szó: ne tereljék a visszaszolgáltatási ügyet politikai síkra, mert nem az. A törvény mindenki számára törvény, annak nincs nemzetisége, sem politikai jellege. Egyes személyeknek nem kellene felelőtlenül nyilatkozniuk, egyszer nézzenek utána a dolgoknak, és csak azután mondjanak véleményt. Az első tárgyalás után Czintos Miklós polyáni jegyző perrel fenyegetőzött. Nekünk nem állt szándékunkban továbbvinni az ügyet, de ha már megfenyegettek, akkor a család úgy határozott, továbbmegyünk Bukarestbe is, hogy a közvélemény is megtudja, mit művelnek egyes kiskirályok Kovászna megyében. Hogy ide jutottunk, azt a volt prefektusnak is köszönhetjük, aki nem a törvényesség őre volt, hanem RMDSZ-es vezetők személyes érdekeit képviselte. Köszönettel tartozunk Codrin Munteanu prefektusnak mindazért, amit a törvényesség visszaállítása érdekében tett.

BIDIGA JÓZSEF, Lemhény