A századforduló legnagyobb szenzációja a Heribert Illig német kutató és munkatársai által felfedezett és közzétett ,,fantomkor?-elmélet volt. Illig a múlt század ?90-es éveiben - a naptárt és a hamisításokat tanulmányozva - jutott arra a felismerésre, hogy az első évezred II. felében időszamításunk legnagyobb szabású hamisítását hajtották végre, s 297 évet iktattak be a történelembe? kitalált eseményekkel feltöltve. Erre a különböző időszámítások, a Krisztus születésétől számított időszámításra való áttérés adott lehetőséget, amely Nyugat-Európában csak a XI. század folyamán vált általánossá. Így sikerült beiktatni a történelembe közel három évszázadot, s olyan eseményekkel feltölteni, amelyek vagy egyáltalán nem történtek meg, ezért régészeti nyomuk sincs, vagy csak részben valósak, vagy nem abban az időben zajlottak. A hamisítások értelmi szerzői Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár, III. Ottó német-római császár és II. Szilveszter pápa voltak.
Meghosszabbították három évszázaddal a Bizánci Birodalom történetét. Dicső múltat és ősöket kreáltak, mint a makedón dinasztiát Bizáncnak, a Karoling-dinasztiát a német császároknak.
A kérdéses korszakra jellemző, hogy nincsenek korabeli történetírói. A kor forrásadatai hamisítványok, amelyeket későbbi szerzők átírtak, és érdekeiknek megfelelően módosítottak. Ezeket az eseményeket régészeti leletek nem támasztják alá, ugyanis nem történtek meg. A különböző források ellentmondanak egymásnak.
Az általunk is használt (szökőéves) Julianus-naptárt Iulius Caesar Kr. e. 46-ban vezette be. Ennek a naptárnak a hibái miatt az ünnepek eltávolodtak a csillagászati eseményektől, ezért Gergely pápa 1582-ben megreformálta. Az addigi időeltolódást úgy helyesbítették, hogy 1514. szeptember 1-je helyett 11-ét írtak, átszökve tíz napot. Az eltelt időt figyelembe véve azonban 13 nap eltolódás keletkezett, s ennyit kellett volna kiigazítani. A naptár így vált volna pontossá. A hiba miatt ,,felgyûlt? 300, pontosabban 297 év tehát nem létezik. (Ez az a sokat emlegetett ,,sötét középkor?, melynek az eseményeit nem volt tanácsos firtatni, mert hamar eretnekség gyanújába keveredett akárki.) Így ha eszerint számítjuk az időt, még csak a II. évezredben vagyunk, és a pontos keltezés 1707 kellene hogy legyen.
Az időhamisítás következtében a 614 és 911 közti időszak puszta betoldás a történelembe.
A Heribert Illig és Weissgerber Klaus tollából megjelent Magyarok a kitalált középkorban címû kötetben a magyar történelem kárpát-medencei eseményeit próbálják időben pontosítani.
Kutatásaik kiderítették, hogy a középkori magyar krónikák a kor legpontosabb történelmi kútfői közé tartoznak. Így a Kálti Márknak tulajdonított Képes Krónika még az időrendet sem módosította. A honfoglalás évét 600-ban jelöli, ami megfelel a valóságnak: a betoldott 297 évet a 897-ből levonva 600-at kapunk. Ez az év megegyezik a Nesztor-krónika híradásával is, amely szerint a magyarok Herakleios császár idejében szállták meg a Kárpát-medencét. Herakleios a VII. század elején uralkodott.
A magyar krónikákban nincsen egyetlen tudósítás sem az avarokról. Csak a hunokról tudósítottak. Az avar történelem jórészt a fantomkorra esett. Ezért az avarok történetét teljesen újra kell írni. A korai avarok hunok voltak. A középavarok - Baján, az egyetlen ismert nevû avar kagán népe - a VI. század második felében, a magyar honfoglalást megelőzően 568-tól néhány évtizedig valóban léteztek, épp csak az eredetüket kell újraértékelni. Nem a Kína északi határánál felbukkanó zsua-zsuanok népe volt. A kínai krónikák szerint a zsuanokat legyőzték, azok kelet felé menekültek, és Mandzsúriában telepedtek le. Egyetlen forrás sem támasztja alá Európába vándorlásukat.
Kik voltak akkor az avarok? Azok a hunok és bolgárok, akik röviddel Attila uralkodása után visszatértek a Kárpát-medencébe Baján kagán vezetésével. A bizánci történetírók nem is említették az avarokat, s 626 és 788 közt sehol nem írtak róluk. 788-ban tûnnek fel, de csak kizárólag frank forrásokban. A fantom Nagy Károly legendájának részét képezik. Ez a Nagy Károly soha nem is élt.
A Nagy Károly-legenda avarokról szóló híradása két írott forrásra támaszkodik, amelyeket Einhardnak, Nagy Károly udvari papjának és történetírójának tulajdonítanak. Egyik a Nagy Károly élete (Vita Caroli Magni), másik a 788-822 közötti Évkönyvek. Illig szerint mindkét forrás XII. századi hamisítványnak tekinthető.
Paulus Diaconus longobárd történetíró az előnyomuló hunokat vulgaresnek (bolgároknak) nevezte. A longobárdok az V. század közepén a Dunától északra elterülő Felvidéken éltek. A Historia Longobardum is egyenlőségjelet tett a hunok és az avarok közé. Előbb hunoknak nevezte, majd királyuk után avaroknak. Illig megkockáztatja azt az állítást, hogy az Attila hunjainak nevezett népesség magvát a bolgárok alkották. Ez derül ki a fennmaradt bolgár fejedelmi listából is, amely Irnáktól, Attila fiától származtatja a bolgár uralkodóházat.
A bolgárok fontos szerepét bizonyítja az a tény is, hogy az avar birodalom fővezéri címét is igényelték. Baján hívei nagy sereget gyûjtöttek, és súlyos harcokban legyőzték a bolgár trónigénylőt. A bajorokhoz menekült 9000 bolgár, akiknek jó részét éjszaka lemészárolták. A vezéri címet így nyerhette el Baján.
Attila totemállata a turul volt. Az a tény, hogy Álmosnak és Árpádnak is pajzsmadara volt, arra enged következtetni, hogy a magyar honfoglalók uralkodóházának is köze volt Attilához. A magyar krónikák öt generáció távolságot jeleztek a honfoglaló magyarokig. Attila 453-ban halt meg. Csaba fia volt Ed, Ed fia Ügyek, Ügyek fia Álmos, akit Árpád követett. 595-ben már itt vannak Árpádék. Így még elhihető, de a 300 év betoldással krónikáink leszármaztatása teljesen hihetetlenné vált.
Anonymus szerint Ügyek, Árpád ősapja Attila törzséből származott, de nem tartotta Attila ivadékának.
A bolgár törökök és feltételezhetően Árpád honfoglalói is bolgár-török nyelvûek lehettek, s mint ahogy azt Vékony Gábor is fenntartja, a magyar nyelv a Kárpát-medencében alakult ki, s az ismételt türk honfoglalók csak gazdagították ezt a nyelvet a török jövevényszavak tömegével.
Heribert Illig felfedezése sok homályos kérdésről rántotta le a leplet. Megmagyarázta a szlávok Nagy Morva Birodalmának a lelethiányát, ugyanis valójában nem létezett. Továbbá az általa fiktívnek nevezett Nagy Károly-legenda valótlanságtartalmát, s rámutatott - saját nemzete történelmét sem kímélve - a hamisítások okaira. Igazolta a magyar történelem szkíta-hun-magyar folytonosság (leszármazás) krónikáink átal fenntartott tanát, amit a nemrég végrehajtott génvizsgálatok is bizonyítottak.
Gazda László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.