Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

KilátóMegingott a hitelpiac

2007. augusztus 15., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Összesen 260 milliárd dollárnyi pénzt pumpáltak a gazdasági nagyhatalmak központi bankjai a pénzpiacokba csütörtökön és pénteken. Ez nagyobb léptékű beavatkozást jelent, mint amennyibe a 2001. szeptember 11-i tragédia okozta sokk került.

Az amerikai jelzálogpiac összeomlásának következményei a bankpiacon még aligha jósolhatók meg. Az Egyesült Államokban a bankok az elmúlt két-három évben már úgy hiteleztek az építkezőknek, a lakásvásárlóknak, hogy a hitelfelvevőknek egyetlen dollár saját tőkét sem kellett letenniük. Német pénzintézetek egymás után kénytelenek elismerni, hogy komolyan, sőt, életveszélyesen megégették magukat az amerikai jelzálogpiacon. Legelsőként a milliónyi német kis- és középtőkés pénzszükségletét ellátó IKB Industriebank került csődközeli helyzetbe, mert nem kevesebb mint nyolcmilliárd dollárnyi behajthatatlan követelései keletkeztek az Egyesült Államokban. Ez a bank ugyanis sok hitelt adott az ingatlanpiac mostani bedőlése miatt fizetésképtelenné vált amerikai kisbankoknak, illetve közvetlenül amerikai polgároknak. Legutóbb a német Postbankról és a WestLB-ről derült ki, szintén milliárdos nagyságrendben veszítettek pénzt az Egyesült Államokban. A válság a tőzsdén is jelentkezik, szinte minden német cég részvényárfolyama zuhant a tőzsdén. A német tőzsdeindex két nap alatt öt százalékot veszített az értékéből. A londoni és a zürichi tőzsde is naponta több százalékot zuhan.

A Nemzetközi Valutaalap és néhány német kormányzati tisztségviselő nyugtatgatja a közvéleményt, szerintük a gazdasági növekedést sem Németországban, sem a világban nem befolyásolja a most napvilágra került világméretű hitelpiaci probléma, ugyanakkor több szakértő szerint globális pénzügyi válság lehet, amely gazdasági válságba torkollik.

A pénzügyi üzleti válságjelenségeket Németországban újabb megvesztegetési ügyek felszínre kerülése mélyítette. A Siemens óriáscég, a német ipar talán legfejlettebb óriásvállalatának több regionális központjában megint rajtaütésszerű házkutatást tartottak államügyészek és nyomozók. Kiderült, hogy a megrendelésekért cserében eurómilliókat vettek föl a Siemens vezetői, mégpedig a volt Jugoszlávia területén. A Siemens több nagy beruházásban vesz részt Szerbiában éppúgy, mint Horvátországban és több más volt jugoszláv köztársaságban.

A gazdasági nagyhatalmak jegybankjai a válság láttán nagyméretű lépésre szánták el magukat: összesen 260 milliárd dollárral igyekeztek konszolidálni a helyzetet. Szakértők szerint a jegybankok az utolsó mentsvárat jelentik a pénzügyi rendszerben, vagyis kötelességük közbelépni. A pénzügyi rendszer megingásai ugyanis — bármilyen okból következnek is be — minden piaci szereplőt veszélyeztetnek. Teljesen egészséges vállalkozások mehetnek tönkre egy pénzügyi csődlavina következtében, meggyengítve és elbizonytalanítva az egész nemzetgazdaságot. A jelenlegi válság egyik oka ugyanakkor részint a korábbi beavatkozásokban keresendő, hiszen a kockázatok iránti érzékenység a nullára csökken, ha úgyis kimentenek mindenkit. A bankok ráadásul még a saját felügyelőbizottságukat megkerülve is folytatták a kalandor kihelyezéseket, amikor a legzűrösebb ügyleteket a kockázati alapokra bízták.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 1035
szavazógép
2007-08-15: Pénz, piac, vállalkozás - Incze Ibolya:

Kötelező magánnyugdíj

Sok huzavona után valószínű, szeptember 17-én indulnak a kötelező magánnyugdíj-alapok, s kezdődik a beállási nyilatkozatok letétele. Ez minden 35 év alatti tb-fizető számára kötelező. Aki négy hónapon belül nem választ magának alapot, hivatalból fogják besorolni valahová. A magánnyugdíjrendszert felügyelő bizottság eddig tíz kereskedelmi társaságnak adott engedélyt alap kezelésére, de tegnapig még egyik sem kapott zöldutat. Ehhez a felügyeletnél a kezelőnek külön kell engedélyeztetnie az alap prospektusát is.
2007-08-15: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Hírbörze

Növekvőben a kamara
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara július 20-án megtartott évi közgyűlésén közölték, hogy a vállalkozói szerveződésnek 266 tagja van, huszonhat százalékkal több, mint 2006 közepén. E növekedés tekintetében a háromszéki kamara országos viszonylatban az első tíz között található. A háromszéki kamara tagjai 18 500 alkalmazottat foglalkoztatnak, s ők valósítják meg a megye exportjának több mint nyolcvanöt százalékát, összesen negyvenmilliárd euró értékű árut juttatnak külföldre. A szövetség tagjainak zöme az iparban, szolgáltatásban és kereskedelemben tevékenykedik.