VisszajelzésNemzet-nemzetiség: Ránk fér a székelyek haragja

2004. december 31., péntek, Archívum 2003–2007

Lapjuk december 10-i számában megjelent Füzi László nyílt levele, melyet a gelencei plébános úrnak címzett. Erre szeretnék néhány gondolattal reflektálni.
A budapesti levélíró jó szándékát, tisztességét nem vonom kétségbe, de bizonyos érveit nem hagyhatom szó nélkül.
Idézem őt: ,,...Az utóbbi két ciklusban, a jelenlegiben és az előzőben mindkét oldalnak bőséges ideje volt arra, hogy amennyiben a kettős állampolgárság ügyét komolyan gondolja, azt megvalósítsa vagy legalábbis előkészítse. Ez azonban egyik politikai erő részéről sem történt meg. Egy ilyen ügyet kitenni az országgyûlésből népszavazásra - ez szememben főbenjáró bûn.?
Valóban, sem az MSZP, sem a Fidesz nem karolta fel ez idáig a kettős állampolgárság ügyét. De a Fidesz, mikor hatalmon volt, a határon túli magyarok beleegyezésével megalkotta a státustörvényt, melyet a hatalomra jutó MSZP gyorsan kiherélt. Közben tagjai lettünk az EU-nak, s ez azzal járt, hogy egy francia állampolgár algériainak több joga lett Magyarországon, mint egy háromszéki székelynek, kinek ősei Gábor Áronnal harcoltak, vagy ő maga honvédként szolgált a második világháborúban.
Nem akarom védeni a Fideszt (nem vagyok tagja, sem prókátora), de tény, Orbán Viktor a népszavazás előtt többször is, például a november 27-i budapesti nagygyûlésen kijelentette, hogy a Fidesz is részese ama tizenöt éves országgyûlési mulasztásnak, mely a határon túli magyarok kettős állampolgársága megadásának ügyét a népszavazáshoz terelte. Vajon tett-e saját pártjára vonatkozóan ilyen őszinte beismerést Hiller? Nem tett. Nem tartom elfogadhatónak Füzi László véleményét tehát, hogy a két nagy párt felelősségét ez ügyben egyenlőnek tartja. Ha az MSZP is ,,igen?-re buzdított volna, a világméretû szégyen nem következett volna be.
Újabb idézet Füzi Lászlótól: ,,...hogy a kettős állampolgárság ügye az utcára került, abban az időpontban és olyan könyörtelenül kitéve, amikor és ahogy a jobboldal legnagyobb pártja, a Fidesz érdekeit leginkább szolgálta, ez legalább annyira a NEM felé húzott?.
Ez a gondolat nekem azt bizonyítja, hogy Füzi László ebben az ügyben nem tudta leküzdeni a Fidesz iránt érzett ellenszenvét, tehát a kérdés lelkében megmaradt pártpolitikai szinten. Hillerék vádja köszön itt vissza, akik nem tudták elviselni, hogy a Fidesz azt mondja, ,,igen!?, és nekik velük azonosan kellene dönteniük, ezért aztán ott szapulták a Fideszt, ahol és amikor tudták. Saját rossz lelkiismeretük nyilvánult meg abban, hogy a Fideszt vádolták politikai haszonszerzéssel. El tudom képzelni, hogy Füzi László sem a Fideszre szokott szavazni az országgyûlési választásokon, ami persze szíve joga, és a lelkiismereti szabadság jegyében teljesen rendjén való, de ebben a kérdésben valószínûleg ez késztette őt igaztalan feltételezésre.
,,Akárki szavazott igennel vagy nemmel, nem arról szavazott, hogy a határon túliak egyenlőek velünk vagy nem azok!!! Az, hogy végül elmentem, és az igenre szavaztam, nem az én erényem, mint ahogy a távolmaradásom vagy a nem szavazatom sem az én bûnöm lett volna. A népakarat ilyen problémában való kikényszerítése példátlan a rendszerváltás óta.?
Ezzel aztán egyáltalán nem értek egyet. Minden választópolgár tud Trianonról, majdnem mindegyik bizonyára járt már a határon túl élő magyarság szülőföldjén, de ha nem, akkor is látott a tévében a külhoniakról filmet, olvasott-hallott már életében valamit róluk, például egy-egy prédikációban. Ne mentsük föl a magyar választópolgárokat döntésük felelőssége alól! Igenis, a külhoniak egyenlőségéről tartatott a népszavazás, ebből vizsgázott a belhoni magyarság! Nem kiskorúak, nem értelmi fogyatékosok a választópolgárok! Lehet rossz lelkiismerettel is igent mondani, elismerem. Lehet kevés tudással vagy kevés élménnyel szavazni. Lehet érzelmi azonosulás nélkül is szavazni, de az egyéni, a személyi hozzáállások nem takarhatják el, hogy egy történelmi jelentőségû népszavazáson a nemzeti egység létének vagy nemlétének megvallása volt a tét. Ha elfogadnám Füzi László érvelését, akkor minden egyes nemmel szavazó embert fel lehetne menteni a határon túliak megtagadásának ténye alól, mert kinek-kinek saját életét véve alapul, logikusan levezethető, hogy miért szavazott nemmel. De ez hamis álláspont nyilván, mert minden embernek minden döntésében, így a voksolásában is, a szabad akarata, emberi méltósága ott található, ezért nincs helye szerintem a mentegetőzésnek. Főképp nincs a nép egészére, a nemzet egészére vonatkozóan! Vállalnunk kell tehát nekünk, belhoniaknak, hogy ilyen gyalázatos a nemzeti összetartozásunk tudata. Kikényszerített népakarat-nyilvánítás nélkül még most is áltatnánk magunkat.
,,Ne haragudjanak azokra, akik nemmel szavaztak, mert nem azért tették így, mintha nem ismernék el a magyar nemzet azonos rangú részeként a vajdasági vagy éppen az erdélyi magyarokat - a nemmel szavazásuk a politika bûne és egyben kritikája, mint ahogy a népszavazás is az volt!?
Füzi László megint fölösleges mosdatást végez ezzel a gondolattal. A népszavazás eredményében benne van, hogy itt, nálunk ,,románok? az erdélyi magyarok, ,,szerbek? a vajdaságiak. De mindezek csak okozatok vagy tünetek. Az ok: gyakorlati materializmusba ragadt az ország népe. A magasabb eszmények iránti fogékonysága, szíve nyitottsága odalett. Fontosabb nekik a bevásárlóközpont, mint a templom. Haragudjanak csak ránk a székelyek, én azt mondom. Ránk fér. Megtisztulást hozhat ez a harag. Rákosinak, Kádárnak, Hornnak, Medgyessynek, Gyurcsánynak, Hillernek, Kunczénak a szellemisége és gyakorlati hatása juttatta ide a nemzet szám szerinti többségét, így fogadható el nekem ,,a politika bûne? kifejezés, amit Füzi László használ, de - még egyszer hangsúlyozom - kinek-kinek hétköznapi kis árulásai is hozzájárultak az eredményhez!
Örülök, hogy Füzi László szereti a székelyeket, és hogy egységes magyar nemzetben gondolkodik. Érzelmi kötődését megvallotta, így tényleg testvérek vagyunk. A fenti négy gondolatával azért vitatkoztam, mert abban rövidlátást véltem felfedezni.
Gál Péter József, Zamárdi
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép