Markó Béla RMDSZ-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: értékeli Traian Băsescu bátorságát, amellyel a Hargita és Kovászna megyében tett néhány napos látogatás után azt állítja, ismeri a székelyek problémáit, amire az RMDSZ 17 éve próbál megoldásokat találni. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a DP és az államelnök támogatni fogja a kisebbségi törvény elfogadását.
Markó hangsúlyozta, a kisebbségi törvénytervezet megoldásokat kínál az államelnök által felfedezett gondok egyikére-másikára. Az RMDSZ-elnök megköszönte az államelnöknek, hogy a közvélemény elé tárta Hargita és Kovászna megye gondjait, de elutasította a Băsescu által az RMDSZ és a székelyföldi politikusok számlájára felhozott vádakat.
,,Üdvözlöm azt az érdeklődést, amelyet Traian Băsescu a székely megyék iránt tanúsít" ― áll Kelemen Hunor tegnapi sajtóközleményében. Az RMDSZ ügyvezető elnöke négy pontban foglalta össze az államfő kijelentéseire vonatkozó megjegyzéseit. Szerinte az RMDSZ nem okolható a fejletlenség miatt, mert ,,a települések az utóbbi néhány évben nagyobb támogatásban részesültek, mint az azelőtti évtizedekben összesen". Kelemen szerint az államfő szegénységre vonatkozó állításainak van valóságalapja, a levont következtetések azonban ,,sarkítottak, politikai számításokról árulkodnak, és erőteljesen szembefordulnak az államfő alkotmány által előírt politikai pártatlanságának követelményével". Másodsorban Kelemen hangsúlyozza, a magyar nyelv használata nem diszkrimináció, hiszen ,,hatályos törvény szabályozza a magyar többségű térségek közintézményeiben való anyanyelvhasználatot". Harmadrészt Kelemen a gazdasági fejletlenség mélyebb okaira hívja fel a figyelmet, szerinte ,,a két megye gazdasági elmaradottságának oka elsősorban a központi költségvetésből előirányzott alacsony támogatás", illetve az ipari létesítmények rendszerváltás utáni felszámolása. Kelemen Hunor úgy vélte, a nagy befektők nem a vélt etnikai konfliktusok miatt maradtak el, hanem azért, mert a robbanásszerűen fejlődő városi agglomerációkat tartották vonzóbbaknak. Végül az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejti: ,,mi ismerjük a székelyföldi valóságot, és azt is tudjuk, hogy a közösség életszínvonalának javulása szorosan összefügg a területi autonómia jelentette önállósággal, önrendelkezéssel. Az államelnöktől eltérően, mi nem a néhány falunapon való részvételünkből állapítottuk meg, hogy szükség van az autonómiára. Természetes, hogy az embereket elsősorban a megélhetés, az életszínvonal, az egészségügyi és szociális szolgáltatások minősége érdekli. Ennek megvalósítására azonban igenis szükség van az autonómiára" ― fejtette ki Kelemen Hunor, aki szerint az oktatás kérdése is sokkal hatékonyabban megoldódna, ha ezt az illető közösségre bíznák.
