Markó Béla RMDSZ-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: értékeli Traian Băsescu bátorságát, amellyel a Hargita és Kovászna megyében tett néhány napos látogatás után azt állítja, ismeri a székelyek problémáit, amire az RMDSZ 17 éve próbál megoldásokat találni. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a DP és az államelnök támogatni fogja a kisebbségi törvény elfogadását.
Markó hangsúlyozta, a kisebbségi törvénytervezet megoldásokat kínál az államelnök által felfedezett gondok egyikére-másikára. Az RMDSZ-elnök megköszönte az államelnöknek, hogy a közvélemény elé tárta Hargita és Kovászna megye gondjait, de elutasította a Băsescu által az RMDSZ és a székelyföldi politikusok számlájára felhozott vádakat.
,,Üdvözlöm azt az érdeklődést, amelyet Traian Băsescu a székely megyék iránt tanúsít" ― áll Kelemen Hunor tegnapi sajtóközleményében. Az RMDSZ ügyvezető elnöke négy pontban foglalta össze az államfő kijelentéseire vonatkozó megjegyzéseit. Szerinte az RMDSZ nem okolható a fejletlenség miatt, mert ,,a települések az utóbbi néhány évben nagyobb támogatásban részesültek, mint az azelőtti évtizedekben összesen". Kelemen szerint az államfő szegénységre vonatkozó állításainak van valóságalapja, a levont következtetések azonban ,,sarkítottak, politikai számításokról árulkodnak, és erőteljesen szembefordulnak az államfő alkotmány által előírt politikai pártatlanságának követelményével". Másodsorban Kelemen hangsúlyozza, a magyar nyelv használata nem diszkrimináció, hiszen ,,hatályos törvény szabályozza a magyar többségű térségek közintézményeiben való anyanyelvhasználatot". Harmadrészt Kelemen a gazdasági fejletlenség mélyebb okaira hívja fel a figyelmet, szerinte ,,a két megye gazdasági elmaradottságának oka elsősorban a központi költségvetésből előirányzott alacsony támogatás", illetve az ipari létesítmények rendszerváltás utáni felszámolása. Kelemen Hunor úgy vélte, a nagy befektők nem a vélt etnikai konfliktusok miatt maradtak el, hanem azért, mert a robbanásszerűen fejlődő városi agglomerációkat tartották vonzóbbaknak. Végül az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejti: ,,mi ismerjük a székelyföldi valóságot, és azt is tudjuk, hogy a közösség életszínvonalának javulása szorosan összefügg a területi autonómia jelentette önállósággal, önrendelkezéssel. Az államelnöktől eltérően, mi nem a néhány falunapon való részvételünkből állapítottuk meg, hogy szükség van az autonómiára. Természetes, hogy az embereket elsősorban a megélhetés, az életszínvonal, az egészségügyi és szociális szolgáltatások minősége érdekli. Ennek megvalósítására azonban igenis szükség van az autonómiára" ― fejtette ki Kelemen Hunor, aki szerint az oktatás kérdése is sokkal hatékonyabban megoldódna, ha ezt az illető közösségre bíznák.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
