Szentegyházi filharmónia RodostóbanKultúra: Török-magyar két egy testvér?

2005. április 30., szombat, Archívum 2003–2007

Hazaérkezett Rodostóból a Szentegyházi Gyermekfilharmónia száznegyven fős csapata. Törökországi útjuk diadalmenet volt. Ezt azzal is lehet érzékeltetni, hogy a tekirdagi (Rodostó) Cocuk Bayran - gyermeknap - után Erdélybe utazó Hayrullah Yiöitbasi történészprofesszor a Törökország-járó Beder Tibor társaságában Háromszék határához érve telefonon kért találkát, hogy elmondhassa: páratlan élmény volt az énekes székely sereg rodostói bevonulása és fellépése. Törökország április 23-án a gyermekeké, országos gyermeknap, s egyben - és jellemző módon - a modern Törökország megteremtésének napja. Az ország 70 millió lakosából 20 millió iskoláskorú. Erre a nemzeti ünnepre volt hivatalos a Szentegyházi Gyermekfilharmónia.
Rodostó másik, egyedi nagy ünnepe a trákiai Cseresznyefesztivál. Idén már áprilisban virágzó cseresznyéskertté változott az a hely, ahol színpompás székely népviseletben a szentegyházi gyermekek megjelentek, s amikor az erdélyi, Kárpát-medencei koncertjeiken is előadott török népdalok, az Ustam nasil, az Üsküdara és az erős nemzeti töltésû Plevne marsi felcsendültek, a nagyszámú nézőseregletnek előbb párás lett a szeme, majd a török himnusz énekkaros, hangszeres megjelenítése közben felzokogott.
A tömeglélektani hatás alapja a Haáz Sándor vezényelte filharmónia szakmai-mûvészi kvalitásai mellett a törököknek közismerten a lélek mélyében leledző hazafisága s a Himnusz iránti páratlan tisztelet: amikor a Nemzeti Himnusz akkordjai felcsendülnek, leáll az utcai jármûforgalom, vigyázzállásba merevedve tiszteleg a szabadságon lévő katona, megtorpannak, és tisztelgő testtartással fogadják a civilek is. Bennünk, elszakított magyar nemzetrészekhez tartozókban érzékelhető tiszteletet ébreszt Nemzeti Imánk, de tudjuk, hogy vannak helyek, ahol képesek fanyalogni vagy tiszteletlen szövegekkel illetni nemzeti felségjeleinket és magát a Himnuszt is.
Yiöitbasi professzor számára azért is nagy élmény a székely együttes törökországi sikere, mert miután tizenhét országban tartózkodott rövidebb-hosszabb ideig, a Szegedi József Attila Egyetemen doktorált, a törökön kívül négy európai nyelv - köztük a magyar - és az arab ismerője. A székely-magyar-ótörök rokonság híve és tanulmányozója. A török értelmiséget - történészeket, tudományos kutatókat, nyelvészeket, pedagógusokat - fokozottan érdeklik a magyarok, akiket nem rokonoknak, hanem testvéreknek tartanak. Feleségével, aki nyelvészprofesszor, és öt évig tartózkodott Magyarországon, 2500 olyan kifejezést válogattak össze, amely a török és a magyar nyelvben azonos vagy rokon hangzású.
A professzort egyik székelyföldi helyszíni szemléje alkalmával vendéglátói elvitték Szentegyházára is. A falunapok alkalmával fellépett a filharmónia. Baráti kísérői arra kérték, hogy amennyiben a 140 tagú kórust alkalmasnak tartja arra, hogy Trákiában, Törökország európai tartományának legnagyobb népünnepélyén, a rodostói Cseresznyefesztiválon fellépjen, akkor a kezébe adott virágcsokrot a zenekar és a kórus zárószáma után nyújtsa át Haáz Sándor karvezetőnek.
A virágcsokor már az első számok után a színpadon volt, s Hayrullah Yiöitbasi professzor a közönség felé fordulva így szólt: Íme a meghívó egy törökországi turnéra!
Ezek után érthető, ha a székelymagyar testvérek törökhoni sikerét a magáénak is tartja-vallja, és a Rodostóban felállítandó, Mikes szülőföldjén nagyra nőtt cserefából Alsócsernátonban faragott székely kapu török földbe plántálásának és a rodostói Mikes-ház újraépítésének híve.
Történelmi paradoxonként hat, de a lengyel-magyar hagyományos barátságra vonatkozó verset átültetve Yiöitbasi professzor és társai a ,,török-magyar két egy testvér? hitét éltetik és alakítják egy modern világ képére.
Rodostóban Rákóczi Múzeum van, Magyar utca létezik, ünnepségek alkalmával magyar nemzeti színekbe öltöztetett Magyar Park is zöldell a Márvány-tenger partján. A parkban található a Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc egész alakos szobra, a budapesti Mónus Béla háromalakos Mikes-szoborkompozíciója. Készül már az Ibrahim Müteferrika székely származású török nyomdaalapító és tolmács szobra is. Csak megérjük egyszer azt is, hogy magyarországi-erdélyi összefogással, török támogatással újjászületik a rodostói Magyar utcában Mikes egykori lakóháza, megújul Bercsényi Miklós szállása is, s a magyar együttesek gyakran csalnak sûrû könnyet a törökök szemébe, a Kárpát-medencei magyar sokaság ,,rákap? a Marmora-tenger homokjára, és megcsodálja, mint a mi Mikesünk a szilva nagyságúra gömbölyödő szőlőszemeket.
Mikor Rodostóban a Mikes-szoborkompozíciót avattuk, a rodostói Kemal Atatürk Gimnázium tanulóinak török viseletbe öltözött kórusa és tánckara magyar nyelven magyar népdalokat adott elő Kodály Zoltán feldolgozásában, akkor nekünk szökött könny a szemünkbe.
Adja Isten, és engedje meg Allah, hogy csak ilyen alkalmakkor kelljen sírnunk!
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép