S. Z. S., Kolozsvár. Sepsiszentgyörgyi rokonaimnál nyaralok. Szerda este kilenc óra körül lesétáltam a városba, amikor a Váradi József utca felől levonuló tucatnyi futballrajongó (sportklub zászlóját lobogtatták, s éltették kedvenceiket) ütni-verni kezdett. Futásnak eredtem — már a főtéren jártam —, be a Tribel vendéglő kerthelyiségébe, leültem egy asztalhoz. Gondoltam, így megmenekülök tőlük... csak nem rontanak rám.
Észbe sem kaphattam, mert három megtermett legény megfogott, és átdobott a terasz korlátján, a járdára estem, a fogam is kitörött. Feltápászkodtam, futottam tovább, a Bástya pizzázóba rohantam be, a pult alatt húzódtam meg, nehogy meglássanak... onnan hívtam unokabátyámat telefonon. Csendőrökkel, rendőrökkel érkezett meg, de támadóim addig egérutat nyertek. Ez lett a csendes kisvárosból, melyet kisgyermekkoromból ismerek? Az ember mit sem sejtve kimegy az utcára, és akár agyon is verhetik, mert senki járókelő, a kerthelyiségben sörözgető, kávézgató közönség rá sem hederít, rendőrért sem kiáltanak. Miért is kiáltanának, hisz a csendőrök, kik végül megérkeztek, szintén illuminált állapotban voltak, a ceruzát is alig tudták tartani...
BILIBÓK BÉLA, Sepsiszentgyörgy. A Rövid utca 6-os tömbháza B lépcsőházában kénytelenek vagyunk a szomszédok szemetét szagolni, mivel itt az a szokása a lakóknak, hogy az ajtó elejébe kiteszik a szemétcsomagokat, és olykor napokig ott hagyják. A közös együttélésnek vannak íratlan szabályai, ezek közé tartozik az is, hogy szemétbűzzel nem rövidítjük meg a lakók komfortérzetét.
LADÓ LÁSZLÓ, Sepsiszentgyörgy. Tavasz óta nem ég a villanykörte az utcai világítólámpában a megyei könyvtár mögött, és mert a Mihai Viteazul térről az építkezés miatt nem lehet bejutni a tömbházunkhoz, kénytelenek vagyunk a sötétben tapogatózni otthonunk felé. Ez nem csak a sötét miatt zavaró, hanem az esténként itt gyülekező, italt fogyasztó, és nyomdafestéket nem tűrő dolgokat művelő fiatalok jelenléte miatt is, talán, ha világosság lenne, nem itt tartanák tivornyáikat.
CSEREI SZILVESZTER, Esztelnek. A szomszédunktól, Incze Lajostól a szennyvíz rendszeresen hátrafolyik hozzánk az istállóba. Naponta 280 litert is fel kell mernünk. Szóltam a tanácsnál, de nem tettek semmit az érdekünkben. Nem lehet, hogy más embernek a mocskát nekem kelljen kipucolnom hetente!
SZILÁGYI MÁTYÁS, Sepsiszentgyörgy. Köszönettel vagyok, hogy Bejárat nélküli ház címmel panaszomat közzétették, az a kérésem, hogy egyetlen elírást korrigáljanak, én ugyanis négyezer új lejt költöttem eddig arra, hogy gondjaimat megoldjam, az régi lejbe átszámítva 40 millió régi lejt jelent.
