EU-csatlakozásGazdakör: A tejkvóta elosztásának éve

2005. október 11., kedd, Archívum 2003–2007

A múlt hét folyamán az erdélyi megyék állattenyésztői, szakemberei és szaktanácsadói Marosvásárhelyen szervezett szakmai konferencián vettek részt, amelynek központi témája a hazai tejkvótarendszer bevezetése volt. Köztudott, hogy az uniós csatlakozás egyik feltétele a tejpiac szabályozása, a tejkvótarendszer bevezetése, amely meghatározza az egyéni és az országos szinten értékesíthető tejmennyiséget. A kvótarendszert az unió 2014-ig szándékszik fenntartani.
A rendszer kétféle kvótát különböztet meg: az egyik a feldolgozóknál való értékesítésre vonatkozó feldolgozói kvóta, a másik a fogyasztóknak közvetlenül eladott mennyiségre vonatkozó közvetlen értékesítési kvóta. Románia az uniós csatlakozási tárgyalások eredményeként évi tejkvótaként valamivel több, mint 3 millió tonna tej termelésére és értékesítésére kapott engedélyt, ebből 1,09 millió tonna engedélyezett a feldolgozásra, a fennmaradó 1,96 tonna a közvetlen értékesítési kvóta. A meghatározott 3 millió tonnányi tejmennyiséget kell leosztani régiók, majd minden tehenészet szintjére, vagyis minden egyes tehéntartó tudni fogja, hogy egy termelési év alatt mennyi tejet szabad termelnie és értékesítenie. Ha a tehenészet túllépi a neki leosztott kvótát, büntetést kell fizetnie, ami literenként nagyobb, mint a tej általános felvásárlási ára. Azt is tudni kell, hogy a kvótaév eltér a naptári évtől: április 1-jétől a következő év március 31-ig tart. A farmon az állatok takarmányozására használt tejmennyiséget (pl. a borjú által kiszopott tej), valamint a családi fogyasztást nem számítják bele a farm kvótájába.
Az országos tejmennyiség leosztásának egyetlen módja, hogy egy éven át követik az egyes farmokon termelt és eladott tejet, és ennek függvényében állapítják meg minden egyes tehenészet éves kvótáját. Ez a nyilvántartási akció és ennek ellenőrzése országos szinten már elkezdődött, ez év április 1-jétől jövő év március végéig tart, lebonyolítását az augusztusban megjelentetett 48-as kormányhatározat szabályozza. Eszerint a gazdának (természetesen, aki részesülni akar a tejkvótából) nyilvántartást kell vezetnie a napi tejtermelésről és annak értékesítési módjáról. Aki nem kért és kapott kvótát, attól az uniós csatlakozás után a tejfeldolgozók nem vásárolhatnak fel tejet.
A kvóta bevezetése és a tejtermelési nyilvántartások összegezése, valamint ellenőrzése a nemesítési hivatal hatáskörébe esik. A hivatal a hónapra és napra szóló nyilvántartási íveket a mesterséges beondózók segítségével nemrég kezdte szétosztani. Háromszéken a nagyobb tejfeldolgozók a nemesítési hivatal közremûködésével, nem várván meg a hivatalos megjelenést, regisztereket nyomtattak. A farmi nyilvántartást a gazda saját felelősségére vezeti, nem kötelező, de jó, ha feljegyzi a zsírfokot és az állatmozgásokat a saját állományában. A farmra leosztott kvóta évekig azonos marad, tehát a gazdák előnyére válik, ha minimálisra csökkentik a takarmányozásra és a családi fogyasztásra használt tejmennyiséget, és minél többet értékesítenek a feldolgozónál vagy a szabadpiacon.
Azt is tudni kell, hogy abban az esetben, ha a farm a kvóta legalább 70 százalékát néhány éven keresztül nem termeli meg, a nemzeti kvóta kezelői elveszik tőle, és más gazdaságnak adják át. Az egyéni tejkvótához a tejtermelő ingyen jut hozzá. Információink szerint az uniós gyakorlattól eltérően az első években a szakminiszter nem engedélyezi a tejkvóta értékesítését. A 3 millió tonna tejmennyiséget nem osztják mind ki, az újonnan épülő farmoknak vagy az állatlétszámukat növelő gazdálkodóknak tartalékot képeznek.
A marosvásárhelyi rendezvényen Jan Venneman holland szakember, az uniós tejkvóták alkalmazásának kitûnő ismerője előadásában otthoni példákat ismeretett. A 3,75 millió egyedre tehető holland szarvasmarha-állományból közel másfél millió fejőstehén. A tehéntartó gazdaságok száma 25 000 körüli, az átlagos fejőstehénlétszám évről évre nő, jelenleg farmonként 59. A holland szakember szerint Romániában nagy feladat a több mint egymillió másfél tehenes gazdaság túlélése vagy átalakítása. A koncentrálódási folyamat Hollandiában is folytatódik, néhány év múlva 20 000 tehéntartó gazdával számolnak. Az átlagos tejtermelés viszont növekszik, az 1975-ös 5200 literről mára 8400 literre emelkedett. Hollandiában szinte kivétel nélkül családi gazdaságok mûködnek, minden munkát a család tagjai végeznek, ritkán alkalmaznak idegen munkaerőt. A kvóta szerinti tejtermelést náluk már a 80-as évek közepén bevezették, a kvótaelosztásnál a farmonkénti tehénlétszámot és az átlagos tejtermelést vették figyelembe.
Hollandiában a megtermelt tej közel 98 százaléka kerül a feldolgozóhoz, ezzel szemben nálunk csak 28 százaléka. Hátrányunk e tekintetben onnan adódik, hogy az unió a közvetlen, háztól történő értékesítésre nem ad tejtámogatást. Szerinte a tejkvóta bevezetésének évében a gazdáknak minél több tejet kellene leadniuk a feldolgozókhoz, és növelniük kellene a farmonkénti tehénlétszámot.
Incze Péter, MSZH
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép