Az 1990-es években sikerült némely magyarországi hadtörténészeket felvilágosítani, hogy nem a Rákosi—kádári történelemkönyvben leírt Battonya község volt az első magyar település, melyet a szovjet hadsereg elfoglalt,
hanem 1944. augusztus 26-án, szombaton 10 órakor a Keleti-Kárpátokban, Székelyföld keleti határán fekvő Úz völgye település, majd 1944. augusztus 27-én reggel az ojtozi szorosban levő Sósmező község esett el, illetve 65 éve, a II. világháborúban itt léptek először magyar földre a szovjet hadsereg egységei, a 2. ukrán front harcosai.
Neves hadtörténészek eljöttek a volt ezeréves magyar határra ekkor, és legtöbbjük könyvet is írt: dr. Ravasz István alezredes, dr. Szabó József János alezredes a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemről, Illésfalvy Péter, a Hadtörténeti Múzeum főmuzeológusa, dr. Bús János alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Központi Irattára és Hadisírgondozó Irodájának igazgatója, dr. Szántó Mihály ezredes, a Zrínyi Miklós Egyetem hadtörténeti tanszékvezetője.
