A színház naplójábólKultúra: Amilyen a kritika, olyan az idojárás

2006. január 21., szombat, Archívum 2003–2007

Nagyon szerettem a szilveszteri kabaré-eloadásokat, amikor színész és közönsége egyszerre nevette ki magából a búcsúzó év alatt lélekbe szoruló félelmeket, csalódásokat, riadt megtorpanásokat. Szerettem a nevetésben egymásra ismét rácsodálkozó emberek szépségét. Hittel vallom, hogy a nevetés Isten szeretetének záloga. Hiszem, hogy a kabaré mufaja, amelyben percenként ismét más sorsot, emberi tulajdonságot kell felvillantani, a színészi tudás próbaköve.
Igaz, nemegyszer a minoség rovására komédiáztunk. Igaz! Ilyenkor állítottuk csatasorba Vadnay és Rejto Jeno mellé Tomcsát, Tamásit, Móriczot, Karinthyt, de kivédtek írásaikkal Bajor Andor, Dali Sándor, Sylvester Lajos, Zágoni Attila és mások is.
Kabarészínpadon voltam már tutyimutyi férj, zsarnok igazgató, orült feltaláló, megalázott, kopott kisember vagy dölyfös, másokat megalázó, faragatlan tuskó. Énekeltem, táncoltam, sot, rendeztem is. Volt, amit ép borrel megúsztam, volt, amit nem. Konferáltam az egyik eloadást. Fejem fölött egy súlyos, nagy gömb forgott, szólt a zene? Rápillantok a csinos táncoslányra, Gyory Andreára, ellépek a helyemrol, hogy játékosan megcirógassam az orrát, abban a másodpercben szakadt le a gömb és esett arra a helyre, ahonnan elléptem? Ezt megúsztam.
A Brassói Lapokban az általam rendezett Egy lépés elore, ketto? hátha címu eloadásról megjelent lesújtó kritikát már nem. Ambrus Attila foszerkeszto megírta, hogy hány lépés volt az az eloadás? hátra. Szégyelltem az általam nagyon tisztelt brassóiak, szülovárosom közönsége elott, aki végigtapsolta az eloadást? Meg aztán a lap pénteken jelent meg - édesanyám elso útja minden pénteken a friss kenyérhez és friss újsághoz vezetett. Szerencsére fagy volt és nagy hideg. Betelefonáltam Brassóba, hogy ki ne mozduljon a házból, esetleg megcsúszik?
Így ment ez másnap, harmadnap. Két hét után már csepegett az eresz, de én még mindig fagyot jeleztem. Ez a lapszám kimaradt az édesanyám életébol. Eljött a húsvét. Nagytakarítás, pillanatnyilag néhány dolgot betettünk a kamrába. Így került a palacsintasütobe Ady teljes életmuve, Adyra meg a cipohúzókanál. Édesanyám, akirol feltételeztem, hogy fiát zseniális rendezonek tartja, megérkezett az ünnepekre. Én nyugodt voltam, hiszen nem olvasta az újságból, hogy a rendezés összevisszasága miatt mit kaptam a kritikustól. Hogy, hogy nem, hirtelen benyitott a kamrába, összecsapta a kezét: ,,Szent Isten! Édes fiam, ebben a kamrában pont akkora a rendetlenség, mint a te kabarédban!? Egy valamirevaló kritikust becsapni nem lehet. Egy édesanyát sem?
László Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép