Most már nemcsak Corneliu Vadim Tudor, a mahala szónoka, hanem ő is szórakoztatni fogja választóit a különféle vitákon, tévéshowműsorokban, már ez önmagában jelzi, unalmasnak nem mondható kampánynak nézhetünk elébe, hogy közben az ország szédületes tempóban megy széjjelfelé, senkit nem érdekel (!?). Hétfőn délután a bukaresti főpolgármester, Sorin Oprescu is bejelentette régóta rebesgetett indulását. Már régebben kilépett a Szociáldemokrata Pártból, ezért független jelöltként indul a megmérettetésen. Kampányindító nagyáriájában — amely leginkább egy sértődött szakszervezeti vezető populista helyzetértékelésére emlékeztetett — többek között élesen ostorozta a politikát, jelesen a elmúlt húsz évben az ország sorsát irányító politikai elitet, a pártokat. Szerinte felelőtlen, harácsoló, átgondolatlan és karrierista politikájuk és a mérhetetlen korrupció juttatta húsz évvel a rendszerváltozás után mélypontra az országot.

Nem vitatjuk, Sorin Oprescu doktor értékelése sok szempontból helytálló. Csakhogy van néhány, hogy is mondjuk finoman: ,,bibi". Ő maga is részese volt ugyanis húsz év alatt mindannak, amit most figyelemre méltó hévvel és dagályos populista indulattal ostorozott politikusként is, képviselőként, parlamenti tisztségviselőként, s nem utolsósorban a Szociáldemokrata Párt oszlopos tagjaként és egyik nagy formátumú vezetőjeként. Erről nagyvonalúan igyekezett megfeledkezni, de ez tény. Inkább felült, mit ült, felpattant Traian Băsescu kedvenc vesszőparipájára — el is terjedt néhány óra alatt a bukaresti mindent tudó médiában, hogy a jelenlegi államfő sugalmazására, sőt, egyesek szerint zsarolására jelöltette magát, mindenekelőtt azért, hogy szavazókat vegyen el a szociáldemokrata jelölttől, Mircea Geoanătól —, és a politikát, mint olyant, ostorozta.

Ez az egyre inkább terjedő nézet — figyelembe véve a jelenlegi romániai politikai elit mérhetetlen felelőtlenségét, szűklátókörűségét, kapari természetét és romlottságát — nagyon veszélyes. Băsescu és Oprescu, amikor a politikáról mint kiküszöbölendő ,,rosszról" beszél, mintha elfeledkezne arról, hogy a demokrácia lényege éppen ez. A sok párt léte pedig szavatolja a választási és véleményszabadságot. Oprescu nem is csinál titkot belőle, hogy a sok pártot feleslegesnek tartja. Ez a vízió veszélyes, hiszen óhatatlanul is Ceauşescut idézi, aki szintén pártellenes volt, bizonyos fulmináns vélemények szerint magát az általa gründolt és irányított kommunista pártot is ellehetetlenítette, és egyedül ő maga volt minden, a párt, az állam, a jótevő, aki után annyira sóvárog a román választó. Ki kell mondanunk: bármennyire is romlott a politikai elit, megújítható. S azzal a hévvel, amellyel az államfőjelölt a politikát és a politikusokat ostorozza, arról is beszélhetne, ami a demokrácia lényege, az alkotmány és a Btk. betartásáról és betartatásáról. Nem jótevőkre van szükség, pártok felett lebegő emberistenekre, hanem törvényre és rendre.