Könyvespolc: Félmúlt Bogdán László verseiben

2006. október 7., szombat, Archívum 2003–2007

Ha szem elott tartjuk Bogdán László legutóbbi verseskötetének alcímét - Lírai napló, 2003-2005 -, akkor indokolt talán a Sejtelem címu verséhez fuzött észrevételekkel, a magyar lírai szöveghagyományba illeszthet? kapcsolatok felelevenítésével indítani a recenziót. A költ? egy megállásra késztet? életkorba, ötvenötödik évébe lépvén a búcsúzó Arany Jánosra gondol, Sejtelem cím? négysorosát választja megszólalása ürügyéül, s az abban foglalt állításokat (,,Köt engemet a jó Isten kévébe, / Betakarít régi rakott cs?rébe, / Vet helyemre más gabonát cserébe.?) ellentétükbe fordítva alkot átiratot, tulajdonképpen új szöveget hoz létre ezáltal.
Életem ötvenötödik évébe,
nem köt engem a jó isten kévébe,
bé sem is rak régi rakott cs?rébe,
új gabonát sem vet értem cserébe.
- írja Bogdán ama megállásra készteto esztendoben. Maga a költ? különben életének ezt a pontját feltételes megállóként aposztrofálja, rezignáltan, jó adag keser?séggel tekintve vissza és el?re (lásd Feltételes megálló!). Bogdán Sejtelem cím? verse viszont nemcsak úgymond átirata, illetve korrekciója az Arany-versnek, hanem a sajátját szonett terjedelm?vé b?víti, és ezzel egy újabb, a lírai én hangulatát tovább ecsetel? résszel az iróniát lopja be a maga versébe, azt az alakzatot, amely az egész kötett?l sem idegen, habár az elégikus és tragikus hangvétel az uralkodó.
Ízelítot ad Bogdán kötetnyi verse abból a tapasztalati valóságból és a lírai énre ható szellemi-kulturális impulzusok sokaságából, amit megélt vagy megélhetett egy kisebbségi magyar író a diktatúrában. S mindezt, a nyolcvanas évek ,,kietlen világát?, a ,,kóros unalom országát? a költ? a 2003-as év ,,kilátójából? nézi és értelmezi, vagyis a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveinek egy kés?bbi id?pontból felidézett tapasztalati valósága üt át a verseken úgymond, de érdemes hangsúlyoznunk, hogy a felidézésnek ebben a folyamatában az 1989-es politikai fordulatot követ? évek ,,szép új világa? is ihletadó (!) tapasztalatokat kínált a lírikus Bogdán számára.
A kérdés ilyen irányú megközelítését maga a költ? kínálja kötetnyitó versének zárásaként, amikor is a lírai retrospekciót, a nyolcvanas évek riasztó küls? (város)képeit, valamint a fenyegetettség és szorongás érzéseit és azok kiváltóinak ,,alanyait? (,,egyenöltönyös, veres nyakkend?s, kék szem? férfiak?) felidéz? költemény a közelg? politikai változást jelzi el?re, s err?l az el?relátott jöv?r?l immár ,.2003 kilátójából? mint a lírai én által megélt jelenr?l mondja ki csalódottságát a költ?: ,,Az id? méhében már készül?dik a változás. / Hamarosan eljön a szép új világ, ÉS ILYEN LESZ!? (Még hallani azt a heged?szót). Tovább él a bukott rendszer tehát mind a látható, küls? világ terein, mind a mélyben, az emberek reflexeiben is. Jelenünkben benne van a múlt, legalábbis a félmúlt, avagy a múlt rosszabbik fele?
A felidézett múlt legtávolabbi pontját a ,,hetvennégyes nyár?-ban jelöli meg a visszatekint? lírai alany, amikor ?minden szebbnek t?nt, s minden megvolt.? (A hetvennégyes nyár) Az id?ben szabadon vissza- és el?re utazó emlékez? én szól ebben a versben is, mivel tudja és tudatosítani kívánja, hogy az édeni állapotot (,,minden megvolt?) követték a mostoha körülmények, amit hangsúlyoz is a ,,Mi várt, úristen?!? felkiáltással. Egykori barátok, eszmetársak, írók, m?vészek alakját eleveníti meg Bogdán (,,Hát az árnyakat / idézgetem. Itt van Zsiga, Ferkó, Dani, Imre, El?d, Gerzson.?), t?nt szerelmeket, a kiszolgáltatott ember helyzeteit idézi meg mondhatni elbeszél?i technikákat alkalmazva, de a zeneiség, a versmérték, a változatos ritmus- és rímhasználat (igen gyakoriak a bels? rímek is!) terén virtuóz teljesítményt mutatván, amikor már alig érz?dik a keresettség (talán csak a hold-kobold rím ismétl?dik a kelleténél gyakrabban!), sokkal inkább a magával ragadó spontaneitás és elegancia, s amikor a természetes él? beszéd és a kötött versbeszéd között szinte teljesen elt?nik a határ. Ilyen tekintetben érdemes belehallgatni úgymond a Középkori metszet cím? szonettbe:
Jönnek a táboriták. Mormolnak hálaimát.
És vértol csatakosan, isszák boruk, ha van.
Megvívtak számos csatát. Piros csizmáik nyomát
lassan a hó belepi. Kedvük is mord, keleti?
Két korszak, egy rendszerváltás elotti és utáni lírai újraélése, illetve az írástudó helyzetével való számvetés, az írói identitáskeresés könyve ez a Bogdán-kötet. A lírai alany két pólus között láttatja magát, így téve kísérletet az önértelmezésre. Egyik oldalon az egykori erdélyi kisvárosi asztaltársaság szellemének és hangulatának, aztán m?vészbarátokhoz f?z?d?, továbbél? kapcsolatoknak és szerelmeknek az emléke tér vissza a versekben, másik oldalon viszont a diktatúrában mindennapos üldöztetés, a mindent elveszejt? honi viszonyok és a hazátlanság riasztó képei azok, amelyekt?l nem szabadulhat a lírai én. Csak úgy sorjáznak a nyomasztó víziók és feloldhatatlan kérdések: ,,Befagy az erdélyi mocsár. A t?zeg senyved? öröktüze / nem tudja megolvasztani a közönyt. (?) Égre költözik a remény. Hideg van. (?) Menekülök / a mocsár síkos jegén. Ki vagyok? Beszippant-e a láp?? (Bak hava)
Az identitáskeresésnek és önértelmezésnek irodalom- és kultúrtörténeti távlatot ad, új dimenziókba helyezi ezt a költ? azáltal, hogy szinte észrevétlenül szövi át kötetét Ovidius-élményéb?l keletkezett, mintegy kéttucatnyi emlékezetes átirattal, egyetemes összefüggésbe helyezve ezzel az eljárással az írástudó mindenkori helyzetét. ,,Barbárok közt egy római? - mondhatta volna a számkivetett római költ?, aminek a kései utód általi kimondása különben még mindig érvényes, és távolról sem alap nélküli. Az európai kultúrtörténetben ilyen szempontból is van tehát - negatív töltet? - folytonosság.
Borcsa János
Bogdán László: A démon noi alakot ölt. Lírai napló, 2003-2005. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2006.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép