
Amióta a koröspataki ,,harangorvos meggyógyította elhalványult hangját”, talán ugyanúgy kong, mint ennek elotte, de mégis, mintha üteme szaporább lenne, igazodik a felgyorsult idohöz. Érezni, hogy az Olt partját megülo ikerfaluban, Étfalván és Zoltánban sem folynak éppen olyan csendesen a napok, mint valaha. Nem, mert már ide is befúj alaposan az unió szele. Viszonylagos a csend, olykor eléggé sok a bogra vetett szál a közélet, de még az egyházi élet fonákján is. Új idoknek új dalát kongatja a meghegesztett harang, pedig azt 1868-ban öntötte agyagágyba nagyságos ifjabb Kiss János harangönto mester Sepsiszentgyörgyön ott, ahol Gábor Áron fabrikálta elso ágyúit. Nos: van, amit kikongat a harang, s van, ami még a riporter elol is rejtve marad, mert viszolyog nyilatkozni az egyszeru ember.
Milyen itt az uniós szél?
Ezt a kérdést tettük fel két olyan élelmiszer-ipari egységnél, amely itt született, itt állott lábra, itt és a megyeszékhelyen szerzett magának hírnevet. Egyik a jó minoségu Roby sajtról ismert, másik a füstölt disznóhúsféleségeirol és henteskészítményeirol. A helybeliek mindkettonél érdekeltek, s már érkezésünkkor jelezték, hogy az egyiknek, a tejfelvásárló és feldolgozó Agrobio Kft.-nek félig, a Panorama Turism cégnek pedig egészen ,,betette az ajtót az Európai Unió!” Szinte rettegve osztották-szorozták a témát a helybeli tejtermelok, mert miként a tulajdonos, Csutka Attila és felesége, Mária elmondta: ha termékeiket nem tudják értékesíteni, kénytelenek csökkenteni a tej felvásárlását, ez pedig minden bizonnyal a helyi és környékbeli termelok anyagi lehetoségeit veti vissza. De fokozni lehetne a kérdést, mert csökkenne a tejelo állatállomány is, és így tovább. A Csutka család saját farmjának tejét is feldolgozza, és az elmúlt idoszakban a farmba sok pénzt fektetett.
- A mi feldolgozóegységünk nem nagy teljesítményu, de a helyi és az ellenorzo hivatalos laboratóriumi eredmények után termékünk megfelelo - jegyezte meg Csutka Mária. - Az egységet az uniós normák szerint bovíteni kellene, sot, teljesen újraépíteni. Ez nagyon nagy befektetést jelent, amibe nem tudnánk belemenni. Most, ebben a helyzetben termékünket, a Roby sajtot csak a megye területén forgalmazhatjuk. Valóban úgy van, hogy ha csökken a forgalom, sajnos, tejtermeloink kárára, csökkentenünk kell a felvásárlást. Sajnálom, mert jó minoségu tejet kapunk a faluból.
A falu tejtermeloinek egy része - mintegy tíz család - a tejcsarnokhoz hordja a tejet, innen pedig a sepsiszentgyörgyi Covalact viszi el. Gödri Teréz sok éve csarnokos. Mint elmondta, a tej többsége a helyi Csutka-féle feldolgozóba jut, hozzá most csak napi 270 liter körüli kerül, ennek fele a Zoltánban lakó Deák Dezso nagytermelotol származik.
- Nálam is van laboratórium - mondta -, tudom mérni a zsírtartalmat, a fajsúlyt, a savasságot és egyebet. A modernebb analíziseket, bakteriológiai vizsgálatokat Kolozsváron végzik el havonta kétszer. Minden termelonél érezni a bizonytalanságot. Senki nem óhajtja a változást, mert ha elnehezül a tej értékesítése, mit tud majd tenni az a család, ahol a jövedelem tetemes része a tejpénzbol származik?
Papp Csaba, a Panorama Turism cég tulajdonosa ebben a faluban szerelt fel vágóhidat, itt dolgozta fel, füstölte húskészítményeit. Ki ne ismerte volna a sepsiszentgyörgyi piac mögötti kis üzletét, ízletes csemegetermékeit? Számára súlyosabb következménnyel járt az uniós elvárás. Miként elmondta: hiába bizonygatta, hogy hagyományos termékekeit osi receptek alapján állította elo, vágóhídját, üzletét be kellett zárnia. Étfalvi kis üzemének kapuján láttuk a kiírást: Eladó.
- Egy étfalvi abc-re és egy kis vendéglore maradtam kinn, a Besenyoi-tó partján - mondta. - Két lakásomat eladom. Korban már nyugdíj elott állok, én már nem tudok megküzdeni az új elvárásokkal, meglepetésszeru megszorításokkal. Át kellett volna alakítanom mindent, modern gépeket beszerezni. Ez a harc a fiataloknak való.
Nos, ez már nem a dolgok fonákja, ez - miként az étfalviak mondták - ,,új idok új dala. Aki nem tudja, ne énekelje! Láttuk a tévében, hogy Magyarban sem alakult másképpen, csakhogy nem hittük volna, hogy hozzánk éppen ilyen hamar megérkeznek Európa kegyetlen áldásai”. Leépül a falusi élelmiszeripar, s beköltözött az aggodalom, a kétely a vidéki lakosság lelkébe.
Akadt arra is alkalom, hogy betekintsünk a csupán 290 lelket számláló református gyülekezet életébe, s érezzük, hogy ott sem teljesen felhotlen az élet. Nem a gyülekezeti életrol van szó, hanem az egyház osi vagyonáról, amelynek a még vissza nem szolgáltatott maradékát (erdot, legelot és kaszálót) várja vissza a presbitérium. ,,Minden reményünk megvan arra, hogy a községi földosztó bizottság méltányosan kezeli a visszajáró egyházi vagyonrészt” - mondta t. Barabás Béla lelkipásztor, aki egy év híján negyedszázada szolgálja az ikergyülekezetet.
Nem erre a lóra gondolt
Pontosabban nem ezt a lovat akarta a Hatod magánerdészethez tartozó helybeli erdo-közbirtokosság titkára, Deák Albert, aki azt hitte még a rendszerváltozás utáni eufóriás idoben, hogy a feltámadó közbirtokosságok egyfajta aranybányái lesznek a falusi lakosságnak, azoknak, akiknek osei kemény pénzen vásárolták meg a közös vagyont.
- Tényleg csalódtam - mondta. - Mi tudtunk ugyan fát juttatni a tagoknak, annyit, amennyire lehetoség volt, de azt is szeretném, hogy melléje valamennyi pénzecskét is kapjanak, mert ugyancsak szukös mindenütt az anyagi lehetoség. Sajnos, eddig erre nem került sor. Hát én birtokossági ügyben valami jobbra számítottam.
Bakk Vilmost, a közbirtokosság elnökét mezore menoben láttuk, így arról, hogy mit nyom a latban az ikerfalu birtokossága, a titkártól érdeklodtünk. Van olyan óhaj, elégedetlenség a faluban, amit elhallgatnak. Csak sejtettük, hogy keveslik a közbirtokosságtól kapott juttatást, ám errol nyilatkozni nem szándékoztak.
- Nekünk, vagyis 157 személynek, három és fél száz hektárnyi erdonk és közel 100 hektár legelonk van - tájékoztatott Deák Albert. - 2006-ra hektáronként másfél méter fát adtunk. A vágatást a közbirtokosság fizette, de a szállítás a tagok zsebére történt. Nagyon nehezen jutunk mi egyrol a kettore, mert olyanok a törvények, hogy a kezünk meg van kötve. Nincsen bajom az erdészeti törvényekkel, mert azok, mióta a világ, megvannak, de a másfajta törvények kerékkötok. Adósságunk nincs, üzemtervünk van, s eddig minden évben bélyegeztek is. Az erdészet végzi az ültetéseket, orzést. Nemrég újítottunk is a vezetoségben, mert a zoltáni Kicsi Józsefet választotta erdogondnoknak a közgyulés. Elnökünk olyan módszerrel szervezi meg a közgyulést, hogy mindig jó a jelenlét, és sikeresek a határozathozatalok. Mit mondjak? Van erdovagyonunk, de kevés az utána járó hozadék…
Alakul a közjó
Berde József gidófalvi polgármesterrel beszélgetve körvonalazódtak az önkormányzat Étfalvazoltánnal kapcsolatos elképzelései. Sikeresen haladt a közmuvesítés, s még ebben az évben aszfaltozzák a községközpont és a falu közötti utat, megszépül az új kultúrotthon, kerítéssel veszik körül, kaput építenek. Étfalva központjában egy tágasabb területet akarnak megszerezni a tanács számára, hogy ott majd zöldövezetet, emlékparkot és kisebb játszóteret létesítsenek. A területet rendezni akarják, vízlevezeto sáncra is szükség lesz.
A közjónak nevezett közösségi dolgokról a falu egyik községi képviselojével, a Zoltánban lakó Máthé Istvánnal beszélgettünk.
- A szociális munkásokkal elvégeztük a tavaszi takarítást - mondta. - Több elképzelésünk van. Szeretnénk új kerítéssel körülvenni az iskola udvarát, ehhez segítségét kértük Berde polgármester úrnak. Eléggé rosszul néz ki az iskola és az óvoda két illemhelye, azt is javítani kellene. Hetven pontot ért el Bukarestben az a pályázat, melynek alapjaiból és az önrészünkbol, reméljük, hogy még ebben az évben megújulhat az ikerfalut összeköto híd az Olt folyón. Gondunk az is, hogy eléggé megrongálódott a Zoltánt a 12-es muúttal összeköto útszakasz, melyet nagyon igénybe vesznek a helyi homokbányába járó nehéz szállítóeszközök. Kértem Vajda Lajos alelnök urat, hogy javításában segítsen, amire ígéretet is tett.
Ambrus Zoltánt, a gidófalvi központi iskola koordináló igazgatóját éppen az étfalvazoltáni iskolában találtuk, tole érdeklodtünk a kis intézményrol. Bár írott dokumentummal nem rendelkeznek, de a hagyomány szerint az a régi kúriaépület, melyben az iskola muködik, Bethlen Kata nyaralója volt hajdanában. Fel is vette az o nevét.
- Mind az iskola, mind az óvoda épülete állami tulajdonn - mondta az igazgató. - Az iskola külsejét tavaly tataroztattuk, ebben az évben az egyik osztálytermet és az eloteret. Hamarosan megkezdjük a teto újracserepezését. Eléggé gond a koépület felújítása, mert nagyon régi. Két összevont osztállyal muködik az iskola, de az óvoda reményteljes utánpótlást nyújt.
- Tavaly év végén teljesen új bútorzatot kapott az óvoda - újságolta Barabás Csilla tiszteletes asszony, huszonegy kisgyerek óvó nénije. Az épület jó állapotban van, bevezették a vizet. A vécék azonban még kinn vannak.
Az igazgató elmondta, hogy ha befejezik az iskola épületének korszerusítését, és központi futése is lesz, oda szeretnék költöztetni az óvodát is. Ezzel azonban több kisgyerek szüloje nem ért egyet. ,,Ezt az épületet a falu erre a célra építette. Hagyják az óvodát a helyén. A futést meg lehet oldani, és egy belso vécé megépítése nem a világ! Jó volna, ha a vezetok néha kikérnék a lakosság véleményét is!” - fogták a gyerekek kezét. Délebédre szólt a harang, s indultak hazafelé.
Kisgyörgy Zoltán