Az apácai események ismertek, kedden este járőröző, termésüket ám-lám nem is alaptalanul féltő magyar gazdák elkaptak négy roma szekeret lopott lucernával. A vita és az összetűzés verekedésbe torkollt, fejszét, kaszát ragadtak vádoltak és kárvallottak, s hogy nem ismétlődtek meg a sajnálatos hadrévi események, az a villámgyorsan a helyszínen megjelenő nagyszámú csendőrnek tulajdonítható.
Az eset olyan, mint a palimpszeszt, rétegek rakodnak egymásra, eltüntetve (,,takarva") a kérdés lényegét. Egy: a tolvajokat — ahogyan erre Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök is célzott gyors reagálásában — meg kell büntetni, függetlenül etnikai hovatartozásuktól. A kormányfő utasította a belügyminisztert, tegyen meg mindent azért, hogy a helyzet ne fajulhasson el. Kettő: a roma bűnözés, mely mint fogalom igen elterjedt a hazai, és legújabban nemcsak hazai médiában, de amíg a hazai sajtó hajlamos a nyulat is bokrostól lövik alapon egy kalap alá venni a romákat, addig Olaszországban, ahol nemrég napokon át foglalkoztak a romániai bűnözéssel, a román állampolgárok által elkövetett gyilkosságokkal, lopásokkal, banki csalásokkal, célzás sem történt a roma etnikumra, román állampolgárokról volt szó. A 12 évvel ezelőtti hadrévi esetet pedig azért érdemes párhuzamba állítani a még folyó apácai eseményekkel, mert Hadréven, miután romák bántalmaztak egy nem romát, kitört a helyi, gyilkosságokba, gyújtogatásokba torkolló belháború. Az eset óriási visszhangot keltett, azért is, mert a hatóságok akkor korántsem uralták a helyzetet, sőt, feltételezések szerint egyenesen támogatták a megtorló akciókat. A kárvallottak tizenkét évvel az események után megkapták ugyan a román állam részéről az Európai Emberjogi Bizottság által megállapított kártérítést (az ügy egészen idáig jutott), de korántsem elegendő mértékben, s azt az egymillió eurót, amelyet egy fejlesztési programra szántak, csak töredékében használták fel (!?), mondhatni nem történt semmi. A hamu alatt tehát izzik a parázs, és ez a legalsó réteg, amelyet állandóan elföd az érzelmi megközelítés és a Romániában erőteljesen jelen levő cigányellenesség. Nevezetesen, hogy a roma közösségek hátrányos helyzetben élnek, és az államnak tenni kellene valamit felzárkóztatásukért, hiszen csak így lehetne ,,jegelni" az akut ellentéteket, csak így lehetne reménykedni abban, hogy idővel megszüntethetők a kiváltó okok. Jelenleg nem ebbe az irányba fejlődnek a dolgok, a hadrévi eset bármikor megismétlődhet, és a nyujtódi, kászonújfalui, kászonfeltízi összetűzések bizonyítják, hogy a cigányellenesség Székelyföldön is ,,megszokott" jelenség, akárcsak az egész országban. Mivel a roma lakosság szocializációja következtében évről évre számbelileg növekszik, a kérdéssel már régen kormányszinten kellene foglalkozni, s kidolgozni az emlegetett és az EU Emberjogi Bizottsága által is javasolt programokat a hátrányos helyzetű romák felzárkóztatása érdekében. Ezt senki az állam helyett nem teheti meg, s az apácai események sajnálatosan azt is bizonyítják, hogy az ellentétek bármikor újra véres összeütközésekbe, gyilkosságokba, gyújtogatásokba torkollhatnak, mert ha az állam képtelen megvédeni a magántulajdont, akkor törvényszerűen jön az önbíráskodás. És a kör bezárul. Ott vagyunk, ahol voltunk, vagy még ott sem!...
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
