Fakultatív magánnyugdíj

2007. augusztus 29., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A jelenlegi nyugdíjrendszerben az időskori anyagi biztonság három pilléren nyugszik: az ismert nyilvános rendszer (itt a pénz kezelője állami intézmény), a kötelező magánnyugdíj (ezt augusztus 15-én ismertettük, bevezetésére most készülnek, kezelői magáncégek lesznek), illetve a fakultatív, azaz nem kötelező magánnyugdíj, ahol szintén magántársaságok hivatottak a befizetett összegek forgatására, s ha eljön az idő, kiegészítő járadék folyósítására.

A nem kötelező magánnyugdíjalapokhoz a befizetés már május végétől lehetséges, eddig hat alapkezelő és hét alap kapott működési engedélyt a magánnyugdíjrendszert felügyelő országos hatóságtól. Ezt a harmadik biztosítási formát a 2006/204-es törvény szabályozza. Eszerint fakultatív nyugdíjbiztosítást köthetnek: alkalmazottak, közhivatalnokok, egyéni vállalkozók, szakmai vagy mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet megvalósítók stb. A biztosítási díjat fizetheti az alkalmazott, de a munkaadó is. A ráfordított összeg mindkét esetben évente személyenként kétszáz euróig leírható a jövedelemadó, illetve a profitadó kiszámításához figyelembe vett alapból.

Fakultatív nyugdíjbiztosítás egy vagy több alapnál is köthető, de a befizetett összeg nem haladhatja meg a havi adózás előtti (bruttó) jövedelem tizenöt százalékát. Ha a munkaadó pótjuttatásként fakultatív magánnyugdíjalapba is befizet, ezt a szakszervezettel vagy az alkalmazottak képviselőivel együtt belefoglalhatja a kollektív és egyéni munkaszerződésbe. A biztosítás megkötése után a befizetendő pénzt, ha nem a munkaadó állja, letartják a fizetésből, s a nyilvános rendszerben esedékes tb-hozzájárulással egy időben átutalják a választott magányugdíjalap kezelőjének a számlájára. Ha a munkaadó fizet, saját készletéből küldi a pénzt ugyanoda. Más esetekben a befizetés a biztosítási szerződésben előírtak alapján történik.

A magánnyugdíjalapból pénzt csak a 60. életév betöltésekor lehet kivenni. Ennél hamarabb csak rokkantság esetén kérhető a fakultatív nyugdíj folyósítása, ha már összegyűlt az ahhoz szükséges összeg. Ez legalább kilencven havi befizetésnek felel meg. Ha ennél kevesebb a hozzájárulás, a meglévő összeget egyben vagy legtöbb ötévi járadékként lehet felvenni. Elhalálozás esetén a pénz a kedvezményezettnek (örökös) jár.

A legalább kilencvenhavi (7,5 év) befizetés alapján következik, hogy ha valaki ebből az alapból nyugdíjban szeretne részesülni, legalább 52,5 éves korában kell biztosítást kötnie, s folyamatosan fizetnie a hozzájárulást. Egyébként majd csak a számláján összegyűlt járandóságra tarthat igényt.

Hogy melyik alap mekkora járandóságot biztosít, attól függ, hogy kezelője miként sáfárkodik a befizetésekkel. Az alapok kezelői lehetnek erre a célra alakult társaságok, már működő befektetéskezelő társaságok vagy biztosítótársaságok, ha megkapták a felügyelet engedélyét. A törvény értelmében egy fakultatív magányugdíjalap legkevesebb száz résztvevővel működhet.

Mielőtt valaki megkötné a biztosítást, ismernie kell az alap prospektusát, mely tartalmazza többek között a befektetési politikát, a kockázatokat, a költségeket, a szolgáltatásokat. A biztosítás megkötése érdekében ügynök keresi meg az embereket. Eddig tizenhárom magánszemély és huszonöt társaság váltott ki engedélyt erre a tevékenységre. Hogy melyek azok, a felügyelő hatóság honlapján lehet megnézni (www.csspp.ro).

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a járványügyi vörös forgatókönyv lépett életbe?









eredmények
szavazatok száma 319
szavazógép
2007-08-29: Magazin - x:

Száztíz éves az aszpirin

Hosszas kutatások után, száztíz évvel ezelőtt, 1897. augusztus 10-én a német Felix Hoffman a Bayer festékgyár wuppertali laboratóriumában lejegyezte laborkönyvébe az acetil-szalicilsav (ASS) receptúráját, a későbbi aszpirin gyógyszer összetételét.
2007-08-29: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Jönnek a tudatos fogyasztók (Piackutatás)

Csökkent a fogyasztói bizalom a gyártókkal és forgalmazókkal szemben, és megjelentek a tudatos, kritikus, véleményformáló fogyasztók, akik saját közösségeikben pillanatok alatt semmisítik meg a legszívhezszólóbb marketingüzeneteket is ― derült ki az IBM élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói szokásokat felmérő reprezentatív vizsgálatából.