Én is akarok egy darab óceánt! — Kuti János

2009. december 31., csütörtök, Közélet

Milyen jól indult ez az év végi koppenhágai klímacsúcs! Én is már a csúcson voltam! Volt hideg, lett hó, és már majdnem megegyeztek a résztvevők. De aztán elszámították magukat, és a tanácskozás nem a betervezett tizenkét napig, hanem tizenháromig tartott. Szerencsétlen szám. Nem tudtak megegyezni, és az eredmény, hogy nem lett nálunk fehér karácsony, hanem tarka.

Magyarországon karácsony első napján 21,3 fokot mértek. Nálunk csak melegebb nyári napokon van ilyen meleg. Mindennek oka, hogy nem tudnak megegyezni a nagy szén-dioxid-termelők a kibocsátások mennyiségéről, mert nem akarják visszafogni iparukat, mely a legnagyobb szén-dioxid-termelő. Tudom, mi lesz a vége! Azt fogják mondani: mivel a nagyhatalmak nem tudtak megegyezni, és nem csökken az üvegház-hatású gáz kibocsátása, hát fogjam én vissza magam, és csökkentsem saját kibocsátásomat. Lehetőleg ne lélegezzem. Ha nem, akkor a karácsony ezután sem lesz fehér, hanem jobbik esetben is olyan, mint az idén. Aztán a Mikulás, vagy Télapó, vagy Karácsony apó (vagy amit akartok) nem rénszarvas húzta szánon jön, hanem mint Ausztrá­liában, szörfön, fürdőgatyában. Közben az egyszerű ember mindent elkövet, hogy ne szennyezze a levegőt, ne használjon, csak minimális energiát, és spóroljon a fosszilis energiákkal, ahogy csak tud. Feltalálták már a passzív házat, amit az ember saját testmelegével fűt. Mint az istállót a marhák. Aztán az emberi találékonyság kitalál mindenféle spórolási módot. Például ha autóval vagy motorkerékpárral kirándul, lehetősége van, hogy mire odaér a kiszemelt helyre, a magával vitt húst meg is süsse. Mégpedig úgy, hogy alufóliába csomagolva felköti a kipufogócsőre. Vagy az asszony, miközben vasal, nem a villanyvasaló-tartóra teszi a vasalót, amíg forgatja az inget, hanem a szintén sütésre előkészített húscsomóra. A gáz olyan drága lett, hogy nemsokára senki nem meri használni. Így a gázvállalat át fog állni télikabát és jégeralsó forgalmazására. De amíg mi itt spórolunk, addig sokan a globális felmelegedést várják. Azt, hogy elolvadjon az Északi-jegestenger jege. Mert az Északi-sark alatt kőolaj van. Ezek után csodálkozunk, hogy a klímacsúcson nem tudnak megegyezni, mikor sokuknak érdeke az Északi-sark jegének elolvadása? Már megkezdődött a harc az Északi-sarkért. Úgy harcolnak ezért, mint a kurvák egy jobb utcasarokért. Egy ENSZ-bizottság osztogatja az óceánokat. Az Északi-sarkra már öt jelentkező van. Illetve hat, mert Oroszország, Kanada, Dánia, Norvégia és az Egyesült Államok után ezennel én is bejelentem igényemet. Nem elég, hogy kiterjesztették az eddigi kétszáz mérföldes határt még nagyobbra, most még többet akarnak. Ezennel én is kiterjesztem emésztőgödröm felségterületét az Északi-sarkra. Az oroszok azt mondják, az Északi-sark a Lomonoszov-hátság meghosszabbítása. Tudok én ennél jobbat. Az Északi-sark pontosan az én kertemnek a meghosszabbítása. Ezennel követelem, hogy nekem is adjanak belőle egy darabot! Ha nem, én is kénytelen leszek, akár az oroszok, levinni a tenger fenekére a székely megyezászlót. Úgyis felesleges itt, nálunk, mert a prefektus állandóan leakasztja a falról. Ezennel követelem, hogy mérjék fel a világ óceánjait. Könnyű kiszámítani, hogy hány ár víz jut a Föld minden lakosára. Ha árvízből is jut elég, akkor a rendes vízből is jusson! Minden hektárt cövekeljenek ki! Ha nem megy másképp, akkor sorshúzással állapítsák meg, hogy melyik kié. Ha egy kis szerencsém van, olyant is kaphatok, ahol a tengerfenék alatt olaj van. Ha meg nincs, akkor nekifogok sót lepárolni vagy halászni. Igyekeznem kell, mert sok ország a most még gazdátlan óceánok és tengerek vizeire akarja rátenni a kezét. Elsősorban azok, amelyek közelebb vannak a tűzhöz, akarom mondani, a vízhez! Afrikában egy sereg ország elég jól megél a homokból, illetve az olajból, ami alatta van. Nekem csak a senki földje vagy vize egy része kellene. Ami mostanig senkinek sem kellett. Most már kell. Nekem is. Készülök is rá. Hátha mégiscsak olyan esik rám, amelyik alatt olaj van. Már vettem is egy fúrót, amivel megfúrom a tenger fenekét. Beleteszek egy csövet, ráteszek egy csapot, és csak árulom az olajat. És ha kedvem szottyan, csak elzárom, mint az oroszok a gázt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 776
szavazógép
2009-12-31: Közélet - x:

Vidám válást! — Kuti János

Sokan szívrepesve várják, hogy kimondhassák szívük választottjával a boldogító igent. Csak később jönnek rá, hogy az csak egy boldogtalanító igen volt. Ezek után meg kezdik várni, hogy kimondhassák a boldogító nemet, illetve válásukat, ami aztán ismét boldoggá teszi az ideiglenesen boldogtalanná váltakat. Már a tudósok, pszichológusok és szociológusok is tanulmányozzák a boldog házasok elboldogtalanodásának okait.
2009-12-31: Közélet - x:

A gyermekcsinálás székely titkaiból — dr. Balázs Lajos

Legutóbbi könyvemben, mely Amikor az ember nincs es ezen a világon. Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson cím alatt jelent meg, a nemzés titkainak is figyelmet szenteltem. Ezek azonban nem viccek, noha humorral telített történetek, értelmezések. Adatközlőim a maguk tapasztalatát valami sajátos szellemi nyugtalansággal ötvözték, és paraszti elemzőkként keresték a dolgok, jelenségek közti ok-okozati összefüggéseket, fogalmaztak meg magyarázatokat, ,,elméleteket" azokra a titkokra, melyeket tudományos képzettségük hiányában nem érthettek, de a maguk módján mégis meg akartak érteni.