Elkészült a Kisstadion új látványterve — Váry O. Péter

2010. február 15., hétfő, Közélet

Kisstadion-látványterv. Damokos Csaba és Wegroszta László munkája

Egy túlzottan merész, de hamar elvetélt elképzelés és sok vállvonogatás után elkészült végre a sepsiszentgyörgyi Kisstadion átépítési terve, s bár ez is alig kevésbé merész, mint egy hatalmas fedett terem terve, legalább kivitelezhetőnek tűnik. A látványterv elkészítője, Damokos Csaba épp a teljes tér beépítését szándékozott elkerülni, ugyanakkor a sportiskola sokrétű tevékenységének funkcionalitásában leginkább megfelelő épületegyüttes kialakítására törekedett.

A Kisstadion a sportiskola saját bázisa lesz, de ,,civilek" számára is igénybe vehető termekkel ― mondta el Antal Árpád András. A polgármester szerint a másik, közismert nevén nyári színház elképzelt felújítása megfelelő infrastruktúrát biztosítana a sportiskolának hosszú távon, bár egy labdajátékoknak alkalmas fedett teremre továbbra is szükségük lesz ― vagy a Vadász utcai új sportcsarnokot, vagy az Ág utcában az iskola udvarán hamarosan felépülő, hasonló méretű csarnokot fogja e célra megkapni a sportiskola.

Ami a Kisstadionbeli átépítést illeti: öt pavilonban gondolkodnak, a Vasile Goldiş utcabeli bejáratnál az egyik épületben a lakosság által is igénybe vehető fitnessz-, erőterem lenne, a másik földszintjén sportszerüzlet, két emeletén összesen harminc fő befogadására alkalmas sportszálló, tetején pedig büfé. A szabadon hagyott középső részen műfüves focipálya (télen továbbra is itt állítanák fel az egyik korcsolyapályát), alatta mélygarázs ötven autónak, részint a környék lakói, részint a sportbázist felkeresők számára. A téren továbbá két streetballpálya, egy kis aréna különféle események, előadások számára, körben mászófal, gördeszkapálya kap még helyet. A mostani lelátók helyén két terem épülne, egyik birkózóknak, másik tornászoknak, összenyithatóságuk által versenyek szervezésére is alkalmassá válnának, illetve a kosárlabdások edzőteremnek használhatnák. És végül egy kisebb irodaépület lenne még a felső részen.

Az egész építkezés mintegy ötmillió euróba kerülne, a pénzt a polgármester három forrásból reméli előteremteni: az önkormányzat költségvetése mellett a tanügyminisztérium és az Országos Befektetési Alap támogatására számít. Két utóbbihoz még idén benyújtják a terveket, hogy a jövő évi költségvetésükbe tudják belefoglalni, ami pedig a város részét illeti, szintén a következő évi költségvetésben szánnak erre egy bizonyos összeget. A polgármester szerint amennyiben sikerül a megfelelő forrásokat biztosítani, három év alatt lehetne megvalósítani a Kisstadion újjáépítését.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 760
szavazógép
2010-02-15: Közélet - x:

Kökös még mindig az elvárások községe (Év elején a községgazdák, beszélgetés Sánta Gyulával, Kökös polgármesterével) — Kisgyörgy Zoltán

A Székelyföld déli határán fekvő Kökös még most is az elvárások községe, önkormányzata ugyanis az uniós fejlesztés minden adottságával felruházva szeretné látni önmagát és a hozzá tartozó Kökösbácsteleket. Annak ellenére, hogy — ellentétben más Kovászna megyei településekkel — számos ipari egység telepedett itt meg (idomkőgyár, fa- és tejfeldolgozó üzem, kenyérgyár, képrámákat és nyílászárókat gyártó üzem), nehezen zárta a tavalyi évet.
2010-02-15: Máról holnapra - x:

A válság nem ért véget! — Simó Erzsébet

Mit ad Isten, az Országos Statisztikai Intézet múlt hét végén nyilvánosságra hozott adatai nem igazolták sem az államfő, sem a miniszterelnök, sem a pénzügyminiszter optimizmust sugalló megállapításait. Az év utolsó negyedében a gazdaság újabb 1,5 százalékkal szűkült, tehát a recessziónak nincs vége, a válság még tart, s a tavasz kedvező jelei ― ahogyan Sebastian Vlădescu költőinek szánt sajtótájékoztatóján sugallni igyekezett ― váratnak magukra.