Eddig az ondó beszerzésével és a mesterséges megtermékenyítőkhöz történő kiosztásával a megyei nemesítő hivatal foglalkozott. A rendelet szerint az említett hivatalnak ezután csak a mélyhűtésre használt folyékony nitrogén beszerzését és tárolását kell biztosítania, erre vonatkozóan együttműködési szerződést köt az egyesülettel. A beondózók nitrogénnel való ellátása ezután is ingyenes (legalábbis ebben az évben). Az ondót a tenyésztők ezután állami támogatással kapják meg, amelynek nagysága a bika tenyészértékének függvényében 6 és 7 lej között mozog, a húsfajták ondóját pedig adagonként 6 lejjel támogatják.

A rendelet megjelentetésének egyik magyarázata, hogy nemrég a megyei egyesületek vezetői a fővárosban találkoztak, hogy valamiféle megoldást javasoljanak a minisztériumnak a szárazság okozta veszteségekre és az ágazat fenntartására. Akkor merült fel az elhasznált ondó állami támogatásának biztosítása. A háromszéki gazdáknak eddig azért nem kellett fizetniük a tenyészanyagért, mert a megyei nemesítő hivatalnál még volt tartalék.

Az egyesületnek a feladat átvételéhez meg kell szereznie az országos nemesítő ügynökségtől a felhatalmazást, együttműködési szerződést kell kötnie az engedéllyel rendelkező mesterséges megtermékenyítőkkel (a megyében 63 hivatásos beondózó tevékenykedik), adatbázist kell vezetnie az ondózásokról és borjúszületésekről, és egy szakembert kell alkalmaznia mindezen feladatok ellátására. Emellett a munkakönyves szakembernek kell a mezőgazdasági igazgatósággal a pénzügyi elszámolásokat intéznie. Az idő sürgeti a megyei egyesület vezetőtanácsát, hiszen a megyében még egy hónapra elegendő ondó található tartalékban. A rendelet kissé váratlanul jött, hiszen a fővárosi, egy hónappal ezelőtti találkozón csak a támogatás újraindítását kérték, nem pedig az ondózás és beszerzés teljes átvételét. A támogatást azonban semmiképpen nem kellene elveszíteni, hiszen évente 35 000—40 000 adagra van szükség, így a támogatás közel 250 000 lejre rúg. A szakembernek teljes vagy részmunkaidős alkalmazásban kellene elvállalnia ezt a tevékenységet. Fontos továbbá, hogy az ondóforgalmazó céggel minél hamarabb kedvező árat lehessen alkudni, illetve hogy a legjobb tenyészértékű bikák ondóját vásárolják meg. Ugyanakkor — mivel a szakember jövedelmét államilag nem biztosítják — ezt valamelyest drágábban kell eladniuk a tagoknak és a tenyésztőknek. A tagdíjakból is lehetne fedezni ezt a költséget, ám ehhez a tehenenkénti kétlejes éves tagdíjat rendszeresen kellene folyósítani. Sajnos, ebben az évben csupán két egyesület fizetett tagdíjat, azok is részében. A vezetőtanács arról is határozott, hogy egyszerű kérvényezés és a cég vagy a nagyobb tehenészetek adatainak beszolgáltatása mellett ezeket is felvennék egyesületi tagnak, hogy részesülhessenek az állami támogatásból.