Pusztaszeri szürke marhák

2007. június 7., csütörtök, Faluvilág

Érzésem szerint a magyar szürke marha újabb kori hírének legsikeresebb megalapozója Feszty Árpád volt és marad, a magyar romantika legnagyobb méretű alkotásának, a Feszty-körképnek Árpád vezér és kíséretének fő jelenete mellett a négyökrös fogattal érkező fejedelem asszony és kíséretének súlyozott kiemelésével.

A Feszty-körkép a szürke marha újabb kultusza, a tenyésztési kedv nekiiramodása között ott látok összefüggést, a honfoglalás magasztos eseménye és az állattartás prózai dolgai ott érintkeznek, amikor a körkép is, akárcsak a magyar históriai szimbólumállat, a szürke marha lappangva és pusztulásra ítélve élte át a nemzeti szimbólumokat, megtiporva pusztító időket. Emlékezzünk, hogy a napjainkban turulmadarazó, árpádsávozó csoportosulások elődei micsoda ribilliót rendeztek a Feszty-körkép felújításának megakadályozásáért, hogy védték és kímélték az államháztartás pénzét, és micsoda erőfeszítésbe tellett a körkép restaurálása!

A magyar szürke marha eredete fölött ma is vitatkoznak. Van olyan teória is, hogy nem is magyar állatok ezek, hanem későbbi származékok, a magyar honfoglalás után a térségben megjelenő népekkel, jelesen a kunokkal érkeztek, és ezek honosították volna meg. A kézenfekvő történet — hogy a Nagy Magyar Alföldön kiváló életfeltételek között élő őstulok honosításának eredménye lenne ez a gyönyörű címeres állat, amelyet a XV—XVII. században, egészen a török világ beálltáig tízezres tételekben hajtottak Bécsig, Velencéig és más nyugati nagyvárosokig, ahol jellegzetes magyar állatként értékesítették, ízletes és egészséges húsa alaptápláléknak számított — már gyanús egyeseknek, a magyar történelmi nimbuszt erősíti, ami valakik szerint káros lenne a mai globalizációs folyamatokra nézvést.

Szóval, Feszty Árpád acélos inú, szívós, címeres szarvukkal nagy teret igénylő, nagy méltóságot hordó festett szürkéi magyar honfoglalási szimbólummá lettek, s a Feszty-körképen, de képzeletünkben is olyan helyet foglalnak el, ahonnan többé már nem lehet kikaparni sem az emléküket, és létüket sem lehet átfesteni.

A körkép szürkéi után élőben is megtekintettük az ópusztaszeri karámokban a ,,szürkéket". Mi, magyarok méltán tekintjük lovas nemzetnek magunkat, de megfigyeltem, ezek a gyönyörű állatok szimbólum- és élő voltukban is egyszerre jelképiek és valóságosak, a jellegzetes magyar jelen értékei.

Jómagam láttam már Tapolca környékén egész gulyát, több száz állatot ridegtartásban tenyésző csordában, megfigyelhettem, hogy a kergemarhakórra sem ,,hajlamos" szürke marha rendkívül értékes húsa mellett micsoda turisztikai látványelem is a Balaton környékét megszálló fürdőzők számára, akik ezt a marhapörkölt ízének magyaros emlékével együtt viszik haza.

Kísérőm, dr. Grezsa István, mintha gondolatolvasó lenne, erre elmond egy meghiúsult, de ígéretében is izgalmas történetet.

Hódmezővásárhely és Bereck, Ojtoz kapcsolata a háromszéki olvasó számára ismeretes. (A berecki Ifjúsági Ház befejezésére idén is másfél millió forintot szánnak a megyei jogú város költségvetéséből.)

Nos, kísérőm meséli, hogy amikor az ojtozi halastavaknál jártak, elképzelték, hogy abba a csodálatos tájba milyen pompásan illeszkednék látványként is ez a büszke tartású nemes állat. Ígértek is ajándékba a helyszínre szállítva két borjút, majd azt is elképzelték, egy bikaborjút is eljuttatnak, hogy az Alföld címerállatának ojtozi-berecki törzsállománya létrejöhessen. Hogy ez mennyire lehetséges, magam is tanúsíthatom, hisz a Keleti-Kárpátokban nem egy ízben láthattuk, hogy ez a rendkívül erős és szívós állat a rönkszállításban mire képes. Téli fagyban borját a hóba pottyantva is megél.

A Hódmezővásárhely környéki borjak nem jutottak el Ojtozba — amint kísérőm mondja: valami állatorvosi fogadópapírok hiánya miatt. ,,Eddig már kifejlett állatok lennének" — jegyzi meg rezignáltan, én pedig a Grezsa István hangját felerősítve és ígéretét megismételve mondom, hogy be kellene szerezni azokat a fogadópapírokat!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 344
szavazógép
2007-06-07: Család - x:

Fűszerkert a ház körül (5.)

A cserepes fűszernövény megvásárlása előtt győződjünk meg arról, hogy a palánta friss: ha levelei sárgák, fonnyadtak, kiszáradtak, semmi esetre se vegyük meg. A növényt otthon azonnal ültessük át egy nagyobb edénybe. A fűszernövényeket ne engedjük, hogy virágba boruljanak, mert akkor az összes energia a virágok és magvak fejlődésére irányul. Vágjuk vissza, mert így a levélfejlődést tudjuk elősegíteni.
2007-06-07: Faluvilág - Sylvester Lajos:

Tyúkok, pulykák a gazdaságban

Antal István nyujtódi gazdaember udvarában minden található, azt hiszem, még balkezes borsika ostornyél is.