A kisebbségi jogok biztosításának fontosságát hangoztatta elsősorban Szili Katalin, az Országgyűlés és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke tegnap Brüsszelben tartott találkozóján.
A kétoldalú tárgyalást követően bemutatták az EP-ben az Országgyűlés gondozásában, magyar szerkesztésben megjelent, A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok nemzetközi forrásai című, háromnyelvű (magyar, angol, francia) kisebbségi politikai állásfoglalás- és jogforrásgyűjteményt, amelynek kapcsán az Európai Parlamentben mandátumot szerzett magyar pártok delegációvezetői ― Szájer József (Fidesz ― MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Olajos Péter (MDF) ― is kifejtették véleményüket a témáról.
Szili szerint az európai közvélemény figyelmét is rá kell irányítani a nemzeti kisebbségi jogok védelmének lehetőségére. Kifejtette: az európai uniós csatlakozással újabb lehetőség nyílt arra, hogy a határon túl élő magyarsággal szorosabb kapcsolat alakuljon ki. A parlament egyik legfontosabb feladatának azt tekinti, hogyan tudja a magyar nemzet egésze legjobban kihasználni ezeket a lehetőségeket. Az uniós tagság magában foglalja a közösségi szintű normaalkotás megteremtésének lehetőségét, azaz a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló közösségi szintű jogforrások megalkotását ― mutatott rá a házelnök. Úgy vélte, az EP állásfoglalásai is kiemelkedő szerepet játszanak a területen azzal, hogy az emberi jogok megerősítése szempontjából irányadó normákat adnak.
Pöttering kiemelte: az Európai Parlament és annak elnökeként személy szerint ő is elkötelezett aziránt, hogy a kisebbségek jogait és méltóságát tiszteletben tartsák. Hangoztatta, hogy az uniós szabályozás középpontjában e területen a megkülönböztetésmentesség áll. Az EP-elnök méltatta a két roma képviselő ― Mohácsi Viktória (SZDSZ) és Járóka Lívia (Fidesz ― MPSZ) ― jelenlétét az Európai Parlamentben, és fontosnak mondta, hogy a kisebbségek mindenhol részt vegyenek a közéletben. ,,Az EU demokratikus érettségét bizonyítja, hogy a kisebbségek részt vesznek a politikai, társadalmi életben" ― hangoztatta, hozzátéve azt is, hogy bizonyos csoportoknak még mindig megkülönböztetéssel és nem egyenlő bánásmóddal kell szembenézniük.
Szájer József kiemelte: az uniós csatlakozással a magyarok új színt vittek az EU-ba, de ,,egy olyan térség üzenetét is, amelyben a problémák jelentős részének megoldása a kisebbségek helyzetének rendezésében rejlik". A kisebbségi jogok európai szintű elismertetése, gyakorlati szintű megvalósítása alapvető cél, de a határon túli magyarság szempontjából fontos az egyedi megoldások keresése is, mint például az autonómia ― szögezte le. Az unióban szívesebben beszélnek a kisebbségi jogokról, mint tesznek érte ― állította.
Tabajdi Csaba úgy vélte, a könyvből hiányoznak a kisebbségvédelemmel kapcsolatos kötelező dokumentumok, de ezért nem a szerzők a felelősek, hanem az uniós szervek, hiszen az EU-ban nincs közösségi szintű kisebbségvédelmi mechanizmus. Egyben felhívta a figyelmet az új, bevándorló kisebbségek problémáira is, amelyek mindazonáltal eltérőek a nemzeti kisebbségekéitől.
Szent-Iványi István ugyancsak rávilágított az uniós joganyag kisebbségvédelmi deficitjére, ugyanakkor rámutatott, hogy az EU-csatlakozásnál kötelezően betartandó koppenhágai kritériumok világosan rendelkeznek a kisebbségi jogok tiszteletben tartásáról. Úgy értékelte továbbá, hasznos lenne ebből a szempontból az is, ha az Európai Uniót jogi személyiséggel ruháznák fel.
Olajos Péter a trianoni évfordulóra is utalva egyebek között arról beszélt: a Kárpát-medence magyarságának nemcsak tragédiája, hanem lehetősége is az, hogy több országban élnek. ,,Ki kell használni, hogy a négy szabadság áramlásával a nemzeti összefogás is új értelmet kaphat" ― szögezte le.
Szinte valamennyi megszólaló méltatta az uniós alapjogi ügynökség felállását, illetve a magyar EP-képviselők, mindenekelőtt Gál Kinga (Fidesz ― MPSZ) abban játszott szerepét. Szili Katalin őszi magyarországi látogatásra hívta meg Pötteringet.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
