A koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómiatörekvésekhez ― jelentette ki Adrian Cioroianu román külügyminiszter tegnap Budapesten, azt követően, hogy tárgyalt magyar partnerével, Göncz Kingával. Ezzel szemben az RMDSZ szerint bizonyos értelemben példa lehet a koszovói rendezés. A román diplomácia vezetőjét fogadta Sólyom László köztársasági elnök, aki a kisebbségi törvény szükségességéről értekezett, és a romániai magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztéséről érdeklődött.
Cioroianu és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozóján nem kerültek terítékre úgynevezett kényes kérdések, mindössze a novemberben esedékes, harmadik román―magyar közös kormányülésről egyeztettek.
Koszovó egy Európai Unión kívüli ország, így nem lehet párhuzamot vonni a tartomány és Erdély problémája között ― hangsúlyozta a román külügyminiszter. Cioroianu kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómia alatt, tisztázni kell a különböző koncepciókat. Göncz Kinga is azt hangsúlyozta, hogy az autonómia fogalma nagyon széles spektrumot fed le, ideértve a kulturális, az oktatási és a nemzeti autonómiát is. A Romániában tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná ― tette hozzá. Ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására ― tette hozzá.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. Szerinte az lehet modell értékű, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni. Markó hangsúlyozta: Koszovó esetleges függetlenedése felerősítheti a gondolkodást az autonómiákról a régióban. Elmondta, hogy az RMDSZ nemcsak Székelyföld kulturális, hanem területi autonómiája ügyében is fellép. Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok ― tette hozzá.
Sólyom László kiemelten a romániai kisebbségi törvény szükségességéről és a magyar nyelvű egyetemi oktatás fejlesztéséről tárgyalt Cioroianuval, ám az egyházi és községi javak visszaszolgáltatásáról is érdeklődött, s érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása óta előrelépés történt. Ilyenek az 1956-os romániai magyar és román politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezésére a román nyelv idegen nyelvként való oktatása a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése.
