Ha rákérdeztünk, gyakran kiderült, hogy Zsunkuly József bodoki faragó készítette, aki műkedvelőként végzi ezt a nemes munkát: ha kérik, ha megrendelik, ha szívességet kell tenni valakinek.
— Hol tanulta ezt a mesterséget, asztalos-e az alapszakmája?
— Egyik sem. Tudja a Fennvaló, lehet, hogy ezzel születtem, mert már gyermekkoromban szerettem fúrni és faragni. Nézegettem a virágleveleket, elővettem egy deszkadarabot, rajzolgattam, próbáltam: tudnék-e hasonlót faragni, olyant, hogy az soha ne hervadjon el. Itt jártam iskolába Bodokon. Amikor elkészült a lépcsőfeljárat a vendégszobákhoz, a faluháza tetőteréhez, megkért a polgármester, hogy egy kicsit faragjam meg, díszítsem ki. Jól néz ki, igaz-e? Ezek a díszítőelemek, virágok, levelek mind léteznek a természetben, de az ember összekombinálja őket. Készítettem falutáblákat Oltszem és Zalán bejáratához. Ott van Bodok térképe, azt sem lehetett csak úgy, egy keretben felakasztani. Megterveztem, kifaragtam, tetőt is rá, mert üti az eső, befolyik a víz, s ez lett belőle. A zsindelyt is én csináltam, ezért nem kellett Gelencére menni.
Zsunkuly József érdeme, ami inkább a népi faragáshoz értő kritikus számára fontos: nem zsúfolja túl faragványait, hagy sima, faragatlan helyet is, hogy a szem megpihenhessen, s aki látja, tudja majd elmondani, hogy milyen is az a munka, hogy van díszítve. Virág- és indadíszes ornamentikái szerénységgel, ízléssel és mértéktartással megtervezettek, ez az, ami rá is jellemző. A környék temetőiben több fejfa áll, melynek egyszerűségéről tudni lehet, hogy az ő munkája. Amikor 1998-ban a zaláni Erzsébet-kertben emlékkopját állíttatott az önkormányzat Erzsébet királyné — Sissi — jubileumára, a tömegből kellett előhívni a monumentális méretű kopja faragómesterét.
— Most egy tükörkerettel bíbelődöm, s négy székhátat is ki kell hogy rajzoljak, s megfaragjam. Bár még nem vagyok olyan öreg, azt gondoltam, hogy a bodoki református templom számára is kellene valamilyen szép, faragott ajándéktárgyat készítenem, de hogy milyent, arról még gondolkodnom kell…
Való, hogy a székely embernek vérében a faragás tehetsége, csak legtöbbször hiányzik az elhivatottság, a biztatás. Iskolai kézimunkaórákon lehet látni, hogy milyen jól áll gyermekeink kezében a bicska. Nos, Oltfej kapujában majdnem minden faluban akad egy-egy faragómester: Fotosban Imreh Ferenc, Kálnokon Bokor Lázár, Zalánban Barabás Sándor, Sepsibükszádon Antalka István, Bilibók Péter, Kádár István. Szinte szükségét érezzük annak, hogy összeállítsuk a háromszéki falvak faragómestereinek névsorát. Ritka az a falu, ahol ne legyen egy faragni tudó ember.
