Kiszáradt gabona nyomait találták meg egy harmincezer éves őrlőkövön tudósok, akik ezek alapján arra következtetnek, hogy már az ősemberek étrendjében is szerepelt a kenyér.
Ez árnyalja azt a közkeletű elgondolást, hogy a korai emberek elsősorban húsevők voltak. Az Európa területén élő ősemberek a krumplihoz hasonló növények gyökereiből készítettek lisztet, amelyet később tésztává gyúrtak. Olyan volt, mint a palacsinta, csak víz és liszt — mondta az olasz kutatók egyike. Pitaszerű kenyér lehetett, amelyet forró kövön sütöttek meg. Ropogós, de nem valami ízletes — jegyezte meg a szakember. A felnőtt tenyérbe illő őrlőkövekre Olaszország, Oroszország és Csehország területén folyó ásatásokon bukkantak. A felfedezés alapján úgy tűnik, hogy az emberiség az eddig gondoltnál már tízezer évvel korábban használt lisztet. Előzőleg — izraeli leletek alapján — úgy vélték, hogy az ember húszezer évvel ezelőtt kezdte használni az őrleményt. Az őskenyér némely vélemények szerint változtat a manapság nagyon népszerű paleolit étrenden, amely arra alapul, hogy az ősemberek táplálkozását követve a diéta hívei nem fogyasztanak szénhidráttartalmú ételeket, csak húst, zöldséget és gyümölcsöt.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
