Tőkés emlékeztet arra, hogy idén nyáron a tusnádfürdői Bál­ványosi Nyári Szabad­egyetem és Diáktábor egyik rendezvényén tett nyilatkozata miatt jelentette fel őt az ügyészségen Mircea Jorj, a Szociáldemokrata Párt kolozsvári szervezetének elnöke. Ez utóbbi szerint az EP alelnöke ,,arra buzdította a székelyeket, hogy az utcán követeljék a területi autonómiát". Tőkés levélben fordult az ügyészséghez, és kért tájékoztatást az ügyről. A vádhatóság november elején közölte az EP alelnökével, hogy az ügyészség július 27-én iktatta a bűnvádi feljelentést a román büntető törvénykönyv 155., 166. és 167. cikkelye által büntetendőnek minősülő cselekmények elkövetésének gyanújával. A törvénykönyv említett cikkelyei egyebek között a hazaárulás, az alkotmányos rend elleni cselekedet és az előbbiek elkö­vetése érdekében szervezett összeesküvés eseteit határozzák meg.
A politikus elképesztőnek tart­ja, hogy a hatóság eleve nem utasította el a bűnvádi eljárás megindí­tását. Az EP alelnökének határozott meggyőződése, hogy a nyomozati eljárást csak a politikai pluralizmusra, a gyülekezési szabadságra és az egyesülési jogra vonatkozó alkotmányos cikkelyek megsértésével lehet elrendelni. Emlé­keztet: nyilatkozatát Románia elnökének és Magyar­ország miniszterelnökének a jelenlétében tette. Mint írja, sérti a becsületét, emberi méltóságát, a jó hírnévhez való jogát és a romániai forradalom emlékét az, ahogyan az ügyészség Mircea Jorj panasza kapcsán eljár.