Az állami költségvetésből a területi-közigazgatási egységeknek visszaosztott pénz 80 százalékát a megyei közpénzügyi hivatal osztja el a költségvetési törvényben meghatározott képlet szerint. Tehát sokat nyom a latban a lakosság létszáma, a belterület nagysága és a helyi adóbegyűjtés hatásfoka. A polgármesterekkel tartott konzultáción Bálint Béla pénzügyi igazgató ismertette a tényeket, melyeken nem lehet változtatni. Az elöljárók többsége elégedetlen a személytelen elosztással.
Éppen azért, mert a jogszabály által adott képlet nem veszi figyelembe a szubjektív helyi valóságot, a megyei tanács a rá eső húszszázalékos rész elosztásánál arra törekedett, hogy egyensúlyozza a törvény által figyelembe nem vett tényezőket. A megyeházán eldöntötték, hogy felállítanak egy 200 000 lejben megállapított szolidaritási küszöböt, amely alatt egyetlen községnek sem osztanak pénzt. Ez éppen jól jött, hiszen az állami képlettel Esztelneknek mindössze 10 000, Árkosnak 78 000 lej jutott. Ezt egészítette ki a megyei elosztás olyanképpen, hogy előbbinek még 365, utóbbinak még 250 lejt juttatott. Másik újdonság, hogy a nagyobb község — nagyobb gondok elv alapján a 14 nagyközségnek, tehát a 3500 lakos felettieknek legalább egymillió lejt osztottak. Kivételt képez Borosnyó, mely nem esett ebbe a csoportba, mégis egymillió lejt kap. Tamás Sándor tanácselnök érvelése szerint azért, hogy a korábbi gondok után segítséget nyújtsanak a felzárkózáshoz. Az elnök külön hangsúlyozta, hogy a községeknek úgy juthatott ekkora, a tavalyinál valamivel nagyobb összeg, hogy Sepsiszent­györgy lemondott javukra a neki járó pénz bizonyos részéről. Az elnök hangsúlyozta, egyik elosztási elv az volt, a községek kapjanak többet, hogy pályázataik önrészéhez hozzájáruljanak. A borvíz útjában részt vevő nyolc közigazgatási egység az elmúlt két évben 150—150 ezer lej többletköltségvetést kapott. Mivel nagy részük nem bírta a számlákat fizetni, tavaly a megyei tanács átvállalta önrészüket, így idén nem toldották meg ilyen tétellel Bereck, Bölön, Előpatak, Málnás, Sepsibodok és Sepsi­bükszád költségvetését. Baróttól, mely ez időszakban összesen 406 000 lej többletpénzt kapott a projektben való részvételre, ám egyetlen lejt sem költött el, megvontak, így most csupán 50 000 lejt osztottak a városnak.
A tanácsülésen az MPP-frakció nevében Kulcsár Terza József kifogásolta, hogy már ki tudja, hányadszor nem konzultáltak velük, pedig ilyen fontos kérdésben, mint a pénzelosztás, elvárták volna. Mivel nem ismerik a tételeket, szünetet kért, hogy a frakción belül egyeztethessenek. Visszatérve kifogásolta, hogy Kézdivásárhelynek, mely az adó- és illetékbegyűjtés terén éllovas a megyében, kevés pénzt osztottak. Tamás Sándor elmondta, a megyében az egy főre eső költségvetés a céhes városban a legnagyobb. Az MPP-s Fazakas Tibor azért hadakozott, hogy a Barótnak szánt 50 000 lejt növeljék 400 000-re. Kérése alátámasztására elmondta, a bányászvárosnak három nagy projektje vár lebonyolításra összesen 83 millió lej értékben, melyekhez idén 3 millió lej önrészt kell biztosítaniuk. Tamás Sándor visszakérdezett, honnan emeljék meg Barót részét, mutassák meg, kitől vegyenek el. Hozzátette, Barót egyetlen, a megyei tanács által koordinált programban sem vesz részt. Két évig könyörögtek a polgármesternek, hogy lépjen be a hulladékgazdálkodási programba. A megyéből egyedül Barót nem állt be. Aztán ott van a 107 millió euró értékű, a városi víz- és csatornahálózat teljes felújítását, korszerűsítését célzó program, melybe szintén nem állt be. Nem ők zárták ki Barótot, sőt, kérték, hogy lépjen be, de nem tette. A baróti költségvetés növelésére a jelen levő hét MPP-s tanácstag szavazott, a baróti RMDSZ-es képviselők tartózkodtak, a többség ellene voksolt. A pénzelosztást a megyeháza által előkészített alakban hagyták jóvá, az MPP-frakció tartózkodása mellett.