VERES IBOLYA, Uzon. Idén március 15-én a Tatrangi Sándor Általános Iskola diákjai a Jókai Mór Művelődési Házban tartalmas műsort adtak elő az ünnepet jelenlétükkel megtisztelő vendégeknek. Felelevenítették az 1848–49-es eseményeket, sok szép forradalmi dalt és megzenésített verset énekeltek Keresztes Enikő zenetanár-karnagy vezényletével. Az előadás után ünnepi istentiszteletre vonultunk át a református templomba, ahol mindkét felekezet lelkésze szólt a megemlékezőkhöz. Jó volt ezt látni, és jó lenne politikusainkat is így látni, mert hiába próbálják egyazon szekér rúdját többfelé rángatni, egyszer csak összeroppan. Pedig nem játék, másfél milliónyian ülünk rajta!
B. S., Sepsiszentgyörgy. Az Ág utcában tavaly leszigeteltek néhány régi tömbházat a nagy garral meghirdetett kormányprogram keretében. A munkálatokat elvégezték, most már fizetni is kell, csak azt nem tudja a felülről boldogított polgár, hogy mennyit és mire. Havi 150 lejt írtak ki a közköltség mellé törlesztésként, de semmiféle papír nincs a lakók kezében a végösszegről, csak annyit közöltek a lakótársulásnál – szóban –, hogy ,,idén mindent ki kell fizetni". De mi az a minden? Amikor elindult a hőszigetelési program, a kormány és az önkormányzat adta a pénz nagyobbik hányadát, a lakóknak csak 30 százalékkal kellett hozzájárulniuk. Menet közben azonban olyan hírek jöttek, hogy elfogyott a pénz, válság van, nem fizeti ki a maga részét a kormány. Hivatalosan persze senki sem közölt semmit, nem adtak az emberek kezébe egy számlát, hogy ennyi volt az összérték, ennyit fizetsz te, eddig a határidőig kérjük. Kezdetben ,,olyan 30 millióról" (háromezer lejről) volt szó, de az csak becslés volt, az elszámolás pedig várat magára. Pedig sokan kölcsönt vettek fel, hiszen a háromszéki fizetésből, kisnyugdíjból nem lehet egyszerre elvonni több száz lejes részleteket, főleg ha azt sem tudni, hogy meddig kell meghúzni a nadrágszíjat, hány hónapig vagy évig kell lemondani, idegeskedni az adósság miatt. Jó lenne, ha mindenkivel közölnék a ráeső részt, ami nem lehet egyforma, hiszen a lakások sem azok, felületük is különbözik, az ablakok vagy erkélyek beüvegezése sem azonos kiadással jár. És még az is kérdés, ha a munkálatok értékének 30 százaléka háromezer lej, akkor egy lakás hőszigetelése tízezer, azaz százmillió régi pénzben? Úgy emlékszem, hogy azoknak kevesebbe került, akik teljes egészében saját zsebükből fizették ki ezt a javítást...
BALÁZS ALBERT, Sepsiszentgyörgy. A Dália utcában lakom már harminc éve, és nem vehetek részt a parkolóhelyekért jövő hónap elejére kiírt versenytárgyaláson, pedig autóm is van, csak nem szerepel a nevemen (egy azóta elhunyt személytől vettem, és az átíratáshoz meg kell várni a hagyatéki tárgyalást, ez időigényes, és nem rajtam múlik). Voltam kihallgatáson a polgármesteri hivatalban, azt mondták, ez a szabály. De a törvény nem azért van, hogy minket szolgáljon? Hol itt az esélyegyenlőség, miért nem hagynak benevezni, nem mindegy a tanácsnak, hogy ki fizeti a helybérletet? És ha többet akarok bérelni, mert a gyermekeim is gyakran meglátogatnak? Vagy mi lesz, ha lecserélem az autót: elveszítem a régire bérelt parkolóhelyet? Ezeket mind át kellett volna gondolni, hiszen többen is lehetnek ilyen helyzetben, velük mi legyen? És én hová tegyem a kocsimat, ha ellicitálják előlem a helyeket, és parkoló nélkül maradok?
