Jó látni a sorakozó zöld szemetesládákat. Végre nem turkálják a kóbor kutyák, nem kotorász bennük kénye-kedvére a szél (azonkívül úgyis akad, amit hamarosan összegyűjthetnek a környezetbarát füleiek). S mi több, a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is "berendezték" hosszú huzavona, sok-sok vesződés, törődés árán. Eljött a tavaszi nagytakarítások ideje is, kikerülnek a felgyűlt "újrafelhasználható" anyagok a pincékből, raktárakból, fészerekből.
Péntek délután, gyönyörű napsütéses időben fogtam a télen műanyag zsákba gyűjtögetett ásványvizes, üdítős palackjaimat – ha már sehol sem váltják vissza őket, mint külföldön, legalább használják fel valamikor –, a Temetőkert melletti hulladékgyűjtőhöz sétáltam, kiválasztottam a MŰANYAG feliratú nagy ládát, felnyitottam a fedelét, s már dobtam volna bele jó érzéssel a tiszta, de felesleges pillepalackokat, amikor földbe gyökerezett a lábam: négy-öt darab zacskóba fogott, megfulladt kutyakölyök tetemét fedeztem fel a vadonatúj edény alján! Feledhetetlen látvány avatóceremóniához! Elmondanám, hogy ezelőtt a gazdaember miként szabadult meg a felesleges szaporulattól: fogta estefelé az ásót, és hátrasétált a kertje végébe – igaz, ez sem valami állatbarát eljárás.
Ha már a falragaszokra nem figyelünk, újságot kevesen olvasunk, szégyelljük (?!) az elhasznált olajat, elemet stb. leadni a faluközpontban várakozó zöld ifjaknak, hátha a világhálón barangoló, böngésző gyermekeinktől, unokáinktól tudomást szerzünk erről az egyedi eljárásról...
Köszönöm mindenkinek, aki bármilyen kevés vagy nagy munka árán hozzájárul környezetünk tisztán tartásához, egészséges szemléletünk fejlesztéséhez.
Szoktassuk végre egymást példaadással, különben csodálatos tájaink, tiszta folyóvizeink, egyéni jóakaratunk ellenére hamarosan mi is oda jutunk, hogy "kutyába se vesznek".
Balázsi Ilona, Erdőfüle
