A baróti bevásárlóközpont létesítésének szükségességéről több éve folyik meglehetősen élénk vita. A lakók akarják – állítja Nagy István, a város polgármestere, akinek a választási programjában is szerepelt létrehozásának a támogatása. Nem kell – mondják a város kereskedői, azzal érvelve, hogy munkahelyek tucatjai szűnnének meg, bármely multi telepedjék ide, ráadásul csökkennének a városnak befizetendő adók is. Haladni kell a korral, a befektetésnek nem lehet gátat vetni – ez a fejlesztők álláspontja. A tanácstagok elvileg nem ellenzik, de a legutóbbi ülésen nem hagyták jóvá a beruházni szándékozót segítő határozattervezetet, azaz döntésükkel közvetetten a helyi kereskedőket támogatták.
A bevásárlóközpont tervezett helyszíne
Régi történet, új fejlemények
Az elmúlt esztendőkben ahányszor felröppent a hír, hogy valaki bevásárlóközpontot hozna létre, a helyi vállalkozók azonnal fórumot rendeztek, tanácsülésen testületileg felvonulva tiltakoztak, a helyi sajtóban üzentek a polgármesternek és a tanácstagoknak, nehogy áldásukat adják egy ilyen fejlesztésre, mert annak a város látja kárát. Az első tényleges lépést a brassói Arena Desing Kft. tette meg tavaly, amikor a közpénzügyi hivatal árverésén megvásárolta a buszmegálló tőszomszédságában szintén a közszállítók által használt területet. A hír hallatán az RMDSZ-es tanácstagok felzúdultak, mondván, a városnak kellett volna megszereznie a Barót központjához közel, jó helyen levő területet. Ezzel a "megrovással" ideiglenesen lezártnak tekintették a kérdést. Akkor került ismét terítékre, amikor a múlt hónap végi tanácsülésen Nagy István olyan határozattervezetet terjesztett elő, melynek értelmében az Arena Design 1600 négyzetméteres területének nem 45, hanem 65 százaléka vált volna beépíthetővé, a fennmaradó harmadon pedig parkoló és zöldövezet létesült volna. Nagy István az ülésen elmondta, a befektető még nem döntötte el végérvényesen, mit is szeretne ott létrehozni – attól függ, hogy a beruházáshoz milyen érdeklődésű társat talál –, akár az is megtörténhet, nem bevásárlóközpontot, hanem tömbházlakást vagy egyebet építene. A szép szavak ellenére a tanácstagok különösebb indoklás nélkül percek alatt leszavazták a kezdeményezést.
Az ellenzők érvei
Bartha Gábor, Barót egyik legjelentősebb kereskedője a bevásárlóközpont létrehozásának egyik fő ellenzője. Véleményével nincs egyedül, több üzletember is egyetért érvelésével. Ezért is kell figyelembe venni a több szempontot felsorakoztató, a tanácstagokhoz címzett levelében foglaltakat.
Mint írja, érthető, hogy a lakók jelentős része kész üdvözölni bármely multi megtelepedését, ám úgy véli, fel kell tenni egy sor kérdést: megfelelő-e az ingatlan elhelyezése, milyen hatása lesz a városra és a helyi gazdaságra a beruházás, egyáltalán, kinek az érdekeit képviseli?
A városi buszmegálló mellett található, közel 1600 négyzetméteres területet nem találja ilyen jellegű építkezésnek megfelelőnek. Állítja, nem lehet kellő számú parkolót és az árufeltöltéshez megfelelő helyet is kialakítani. Ahhoz, hogy a törvényben foglaltaknak eleget tudjanak tenni, közel kétszer nagyobb területre lenne szükség, azt pedig csak akkor lehetne biztosítani, ha a buszmegállót is elköltöztetnék. "A vendéglő és az épület mögött – egy kanyarban – alig 6,5 méteres gyenge minőségű út fekszik, ami a megnövekedett forgalomnak köszönhetően percek alatt tönkre menne, ha az áruszállítók a tervezett épület raktárához akarnának eljutni. Arról nem is beszélve, hogy az arra lakók ki-be járása folyamatosan akadályozva lenne. Vagy gondolkodott-e el valaki, mi lenne az ára, ha a buszállomást elköltöztetnék? Nem hiszem, hogy a lakók által könnyebben megközelíthető helyet találnának, márpedig az fontos lenne, hiszen a sokak számára fő közlekedési megoldást az autóbuszok jelentik" – nyilatkozta Bartha.
A kereskedő azt is kétségbe vonja, hogy a szupermarket alkalmazná az állás nélkül maradt személyeket, illetve hogy nem jelentene költségkiesést a város számára. "Azt mondják, oda is felvennének legalább nyolc-tíz embert. Igen ám, de csak nekem kellene legalább három-négy alkalmazottamtól megválnom, városi szinten pedig minden bizonnyal még lenne vagy húsz, s az sem kizárt, hogy üzletek zárnának be! Amint csökken a foglalkoztatás és a helyi cégek nyeresége, úgy a város költségvetésébe is kevesebb pénz kerülne. Mindezt csak azért a néhány hónap kedvezményért, amit a multi megtelepedésének első hónapjaiban adna... Hol, mi ebben az üzlet a tanács számára?!" Bartha Gábor szerint éppen ezért a városnak sem rövid, sem hosszú távon nem éri meg a bevásárlóközpont létesítése.
Két munkahellyel kevesebb
Nagy István, Barót polgármestere többszöri megkeresésünkre sem volt hajlandó az ügyben nyilatkozni. Nem sikerült megtudnunk tehát, készült-e valamilyen felmérés, becslés arról, hogy az áruház megjelenésének milyen gazdasági hatása lesz. Bartha Gábor csak becsülni tudja, miként fogja a multi tevékenysége az ő üzletét befolyásolni.
Első pillanattól közvetlen áldozatként egyedül Egyed Károly Attilával, az adott területen kiskocsmát működtető, két embernek munkát biztosító cég tulajdonosával kell számolni. Mint mondja, 1997 óta béreli a területet, a volt tulajdonossal pedig olyan szóbeli egyezsége volt, hogy előbb őt keresi meg, ha eladni készül. Tisztában van azzal, hogy abból már nem lesz semmi, de reméli, még ideig-óráig maradhat, nem kell egyelőre lebontania az utazóközönséget kiszolgáló kis üzletét. "Tavaly júliusban, amikor mentem, hogy kifizessem a bért, akkor mondták, új tulajdonosa van már a területnek. Az illető néhányszor felhívott, de sosem jelent meg személyesen, nem tudom tehát, meddig és milyen körülmények között maradhatok tovább" – ecseteli. Az épület egy része amúgy megmenthető, hiszen szétszedhető, viszont sosem fog megtérülni a másfél esztendeje női-, férfi- és szolgálati mellékhelyiségbe fektetett közel tízezer lej, arról nem is beszélve, hogy megszűnik két munkahely – fejtette ki. Abban reménykedik, hogy a befektetőnek időközben megváltoznak a tervei, s hajlandó lenne a területet eladni neki. "Tudom, hogy kevés ennek az esélye, de másként nem tehetek" – fűzi hozzá.
Ki is ez az Arena Design?
Bartha Gábor annak is utánanézett, kinek a tulajdonában van, mivel foglalkozik a területet megvásároló brassói vállalat. Véleménye szerint egyértelmű, hogy nincs elég pénzügyi ereje ahhoz, hogy az épületet felhúzza, ezért spekulációt sejt az ügy hátterében. Álláspontja alátámasztásához a cég nyilvánosan is elérhető pénzügyi adatait sorolja: 2006-ban és 2007-ben nem volt semmi bevétele, 2008-ban nem tett le mérleget, ezért a kereskedelmi kamara kérte felszámolását. A helyzet valamiféle módon rendeződött, a kamara visszavonta keresetét, ennek ellenére az az évi mérleg sehol sem elérhető. A következő esztendőben, 2009-ben már közel kilencvenezer lejes forgalmat bonyolított le, év végi nyeresége 2507 lejt tett ki, első alkalmazottját pedig tavaly májusban vette fel.
Adrian Costea, az Arena Design igazgatója építészmérnöknek mondja magát, főként területfejlesztéssel foglalkozik. Szerinte a helyi vállalkozók nem akarnak semmi mást, mint a versenyhelyzetet elkerülni, és saját monopolhelyzetüket megtartani. Mint mondja, ezt csak ideig-óráig lehet elérni, ahol a közösség igényelni fogja, ott ők előbb-utóbb meg is fognak telepedni. "Területfejlesztéssel foglalkozom, s már több hasonló épület – köztük egy Billa – építésének előkészítése is fűződik munkámhoz. Meglehetősen jól ismerem Brassó környékét, így amikor tudomást szereztem, hogy Baróton elég tekintélyes méretű területet bocsátanak árverésre, tájékozódtam, van-e bevásárlóközpont, illetve milyen fogadtatása lenne egy új létesítménynek. Kiderült, a városlakóknak többéves óhaja egy ilyen beruházás. Az első két liciten nem vettem részt, a harmadikon is csak egyedül voltam, így alapáron sikerült vásárolnom" – meséli. Jelenleg két üzletlánccal folytat tárgyalásokat, bízik benne, egyikükkel hamarosan megállapodik.
Costea nem érti viszont, miért nem adta áldását a helyi tanács az építkezési terület növelésére, annál is inkább, mert a tervekre rábólintott már a környezetvédelmi hivatal és a megyei tanács is. "Amennyiben a megyei főépítész, Bíró Donát sem talált semmi kivetnivalót a tervekben, akkor mi kifogása lehet a tanácsnak?" – teszi fel a kérdést. A baróti képviselők elutasítása nem tántorítja el, mint mondja, a beruházás minden bizonnyal így is megvalósul.
Az RMDSZ nem ellenzi
Pál-Szilágyi Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője azt mondja, elvileg nem ellenzik a bevásárlóközpont létesítését, ám nem tartják megfelelőnek az Arena Design által kiszemelt területet. Hangsúlyozza viszont, hogy a helyieket is védeni kell valahogy, például az alkalmazottaknak Barótról, Erdővidékről kellene kikerülniük. "Tisztában vagyunk azzal, hogy változik a világ, így nincs mit tenni – s nem is kell tenni – az áruházláncok baróti megtelepedése ellen" – magyarázta. Szerinte azt sem lehet teljesen kizárni, hogy jó dolog lesz, hiszen akár frissebb és jobb minőségű áruval látják el a várost, s a kiszolgálás minősége is javulhat, így ez is hozzájárulhat Barót modernizációjához. Csak azzal nem értenek egyet, hogy éppen oda, a vendéglő, a buszmegálló és az ANL-s tömbház, valamint a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség jövőben építendő székháza közé bezsúfolják. "Az a rész nem arra való. Ha építeni akarnak, a város valamelyik végében tegyék, ahol könnyebb megközelíteni, ahol elég hely lenne a vásárlók gépkocsijának, ahol a zajjal nem zavarják, porral nem terhelik az ott lakókat" – szögezte le.
