Belföldi hírek

2011. július 26., kedd, Belföld

Növekvő tartozások
A lakosság 90 napot meghaladó hitelhátralékai 4 százalékkal, 4,5 milliárd lejre nőttek májusban, így újabb történelmi csúcsot értek el a Hitel-felügyeleti Iroda adatai szerint, amelyeket tegnap tett közzé a Román Nemzeti Bank (RNB).

Az első öt hónap után 728 318 személynek volt 30 naposnál régebbi hitelhátraléka, ez összesen 6,45 milliárd lejt tett ki. Csak májusban 7042 új, késve törlesztőt jegyeztek, az elmaradt összeg 225 millió lejjel nőtt. A 30 napot meghaladó hátralékok esetében mintegy 3 milliárd lej a lejben felvett hitelek utáni, 2,36 milliárd lej értékben az euróhitelt felvevők tartozása. A más valuták osztályában – ide tartoznak a svájci frankban felvett hitelek – a hátralékok most először haladták meg az egymilliárd lejt (1,05 milliárd lej), ez közel 100 millió lejes növekedést jelent az előző hónaphoz képest. A nyilvántartásba vett hátralékok száma májusban elérte az 1,045 milliót, ez 6899-es növekedést jelent az előző hónaphoz képest. A RNB által korábban közzétett adatok szerint a legalább egynapos hátralékok a valutahitelek esetében májusban 4,7 százalékkal nőttek, és meghaladták a 10 milliárd lejnek megfelelő összeget. A lejben felvett hitelek esetében a növekedés jóval kisebb mértékű, 0,4 százalékos volt. Május végén a valutában felvett hitelek összértéke 130,82 milliárd lej volt, ez 2 százalékkal több, mint az előző hónapban. A lejben felvett hitelek 78,49 milliárd lejre rúgtak, ez az összeg nem változott az előző hónaphoz képest.


Araszolgatás pezsgőbontás nélkül
Románia kilábalt a recesszióból, tartani fogja a reformok ütemét, mert még nem jött el a pezsgőbontás ideje, a kormány számára az a kihívás, hogy elővigyázatosan politizáljon, és kerülje a populizmust – mondta tegnap Emil Boc az IMF hivatalosságainak. Jeffrey Franks küldöttségvezető arról biztosította a kormányfőt, hogy az IMF értékeli a kormánynak a leszögezett program tiszteletben tartására és a gazdasági növekedésre tett erőfeszítéseit. Az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank közös küldöttsége július 20. és augusztus elseje között tartózkodik Bukarestben, hogy másodszor értékelje az elővigyázatossági készenléti hitelegyezményt, valamint az idei első félévre kitűzött célok teljesítését. Mint ismeretes, márciusban a hatóságok úgy döntöttek, meghosszabbítják a megállapodást a Nemzetközi Valuta­alappal, és 3,09 milliárd DST (kb. 3,5 milliárd euró) értékű elővigyázatossági egyezményt kötnek, amely Románia IMF-kvótájának 300 százalékát jelenti. Akkor az IMF Románia rendelkezésére bocsátotta az első részletet, amely 60 millió különleges lehívási jogot (67 millió eurót) tett ki. Az új IMF-szerződéssel 1,4 milliárd eurós elővigyázatossági támogatás jár az Európai Unió részéről, valamint 400 millió eurós kölcsön a Világbanktól.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 761
szavazógép
2011-07-26: Közélet - Kuti János:

Elmaradt találkozások (A múlt hét)

A magyar kormány színe-virága, a parlament fele azért jött Tusnádfürdőre, mert általában július végén Budapesten (akárcsak Bukarestben) rettenetes a kánikula, míg Tusnádfürdőn kellemes meleg vár rájuk. De mire a magyarok ideértek hűsölni, addig Bukarestben is hűvös lett.
2011-07-26: Belföld - :

Hírsaláta

NEHÉZ A ROMÁNIAI ÍROTT SAJTÓ HELYZETE. A román politikusok hiteltelenítik a sajtót, azokat az újságírókat, akik mernek bírálni, perbe fogják, és aberráns kártérítésekkel fenyegetik, megszorító törvényeket próbálnak elfogadtatni a sajtó ellen, a tévés és rádiós igazgatókat politikai kritériumok alapján nevezik ki – áll a Riporterek határok nélkül nevű szervezet éves jelentésében.