Ott, ahol minden fűtőtestre elzárócsapot szereltek, illetve egy kazánnak kevesebb termet kell fűtenie, könnyebb a rendszer kezelése, szabályozhatóbb a hőmérséklet. Iskolákban a hosszú folyosók végén, óvodákban a felső emeleten, általában ott, ahol a hálózati csövek irányt változtatnak, hidegebb van, emiatt fontos, hogy ezekhez a termekhez igazítsák a hőt, ahol ellenben erre nincs lehetőség, a sor végén fáznak a gyermekek. Több óvoda szeretné, ha külön kazán működtetné az óvodai és a napközi programos épületrészeket, gázt és pénzt lehetne így megspórolni, de amíg egyetlen hőforrás van, a délutáni program miatt jelenleg ott is fűtenek, ahol délben véget ér az oktatás. A legtöbb óvodában nagyon pontos fűtési órarend szerint működik a rendszer, nappal 22—23 Celsius-fokra állítják, éjszaka 15 fokra, majd hajnali 3 órától megkezdik a fokozatos felmelegítést, reggel 9 órakor már jó meleg van az épületben.

Egyes iskolák panaszára, hogy azt a gázt is nekik kell fizetniük, amit akkor használnak el, amikor nem a saját diákjaik tartanak tevékenységeket az épületben, Sztakics Éva alpolgármester elmondta: a bérbe adott felületek fűtését, takarítását, az elhasznált vizet az iskoláknak a bevételből kell fizetniük, ez ellenben nem vonatkozik a sportiskolára, illetve más, az oktatási rendszerből érkező intézményre, melyek nem fizetnek bért. Az ügyben leginkább érintett a Mikes Kelemen Főgimnázium, melynek tornaterme esténként és a hétvégeken is állandóan foglalt, a bentlakásban pedig olyan diákok laknak, akiknek pénteken délután is van órájuk, csak szombaton utaznak haza, fűtési szünetre szinte nincs lehetőség. Sztakics Éva szerint a rendszerek általában rendben vannak, a gázszámlák kifizetésére is lesz pénz, de a tanintézmények egynegyedében még mindig nem rendezték a szakengedélyt, ennek hiányában ezeknek a hálózatoknak nincs hivatalos szervizelőjük, sok esetben az ügyintézést az is nehezíti, hogy az épületek nincsenek telekkönyvezve.