Az évtizedeken át tartó ugandai polgárháború során otthonából elűzött több százezer embernek fedelet adó táborban élő nőket a tömeg néhány hangadója azzal vádolta, hogy ,,megbabonáztak" és ,,megmérgeztek" egy helybeli taxist. A tábor rendőrfőnöke szerint a férfit hirtelen valamilyen ismeretlen eredetű kór támadta meg, teste feldagadt, bőre kisebesedett, és egész testét fájdalmak gyötörték. Hiába vitték kórházba, életét az orvosok nem tudták megmenteni. Ismerősei boszorkányságot gyanítottak a haláleset mögött, és szabályos hajtóvadászatot indítottak a három nő ellen. Miután elfogták őket, a táborlakók előtt köztiszteletben álló ,,bölcsek" a maguk módján törvényt ültek a szerencsétlenek fölött, és titkos szavazással döntöttek sorsukról. A halálos ítélet kimondása után kövekkel, botokkal és baltákkal ütötték az állítólagos boszorkányokat, akiket végül élve — vagy az ütésektől félholt állapotban — máglyára vetettek.

A Szaharától délre eső térségekben ma is sokan hisznek a boszorkányok létezésében, és az egyszerű emberek által felfoghatatlan történések, betegségek, halálesetek mögött gyanítanak boszorkányságot.