A tavalyi első negyedben 6,9 százalékkal, az utolsó negyedévben 7,6 százalékkal, tavaly egész évben 7,7 százalékkal volt nagyobb a román GDP az egy évvel korábbinál (342,418 milliárd lej). A mostani lassulás a lakossági fogyasztás némileg szerényebb növekedésének tudható be. Idénre a hivatalos kormányzati várakozás 6,5 százalék, de a múlt hónapban a pénzügyminiszter valószínűbbnek tartott hét százalékos többletet.
Az EU-csatlakozás után fellazult politikai fegyelem jegybanki szigort válthat ki, kényszerűen lassítva a gazdasági növekedést. ,,A jelenlegi politikai feszültség és egy közeli választási kampány kilátása a pénzügy- és a bérpolitika szélsőséges enyhítéséhez vezethet" a kormányzat részéről — figyelmeztetett a Román Nemzeti Bank május elején. A bank egyelőre változatlanul, 3,7 százalékon hagyta előrejelzését a decemberi tizenkét havi inflációra. Az év végi célsávja 3—5 százalékos, a jövő év végére 2,8—4,8 százalékos. Romániában áprilisban 3,77 százalékos volt a tizenkét havi infláció, miután márciusban a rendszerváltás óta a legalacsonyabbra, 3,66 százalékra csökkent, továbbra is az olcsó EU-import versenye miatt. A Román Nemzeti Bank 2004. júniusban kezdte kamatcsökkentő ciklusát, az alapkamatnál 21,15 százalékról indulva, de tavaly már szigorításba fogott. Az infláció elleni küzdelem jegyében tavaly kétszer emelte alapkamatát, összesen 1,25 százalékponttal 8,75 százalékra. Idén, a lassulni várt gazdasági növekedést támogatandó, februárban háromnegyed százalékponttal, márciusban további fél százalékponttal, május elején újabb negyed százalékponttal csökkentette alapkamatát, 7,25 százalékra. (MTI—Fer-)