Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Tőkés Lászlót is meghívtákWashington: Felavatták a kommunizmus áldozatainak emlékművét

2007. június 13., szerda, Világfigyelő
Az amerikai kongresszustól nem messze elhelyezett köztéri szobor — egy fáklyát tartó bronz nőalak — avatási ünnepségén beszédet mondott George Bush amerikai elnök és a magyar származású Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.

Az eseményen jelen volt Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, akit felkértek, hogy hálaadó imát mondjon a Truman-Reagan-szabadságérem átadásának gálaestéjén.

George Bush — aki külön köszöntötte a magyar és lengyel parlament megjelent tagjait — hangsúlyozta: ,,kötelességünk a halottak előtt tisztelegni". Milan Kundera cseh írót idézte, aki a kommunizmus elleni harcot egykor az emlékezés küzdelmének nevezte a felejtés ellen. ,,A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit, és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek meg" — fogalmazott Bush.

Tom Lantos azt mondta, hogy az 1956-os magyarországi forradalom annak volt a megtestesülése, hogy az emberi szellem felkelt a kommunista zsarnokság ellen. Emlékeztetett arra, Bush elnök tavaly júniusban Budapesten járt, hogy megemlékezzék a forradalom 50. évfordulójáról. ,,A jelképes erejű 1956-os forradalom nem bukott el, csak halasztódott a győzelme" — mondta. Mindazok, akik valaha is megtapasztalták a kommunista önkényuralmat Albániától Észtországig, tudják, hogy az emberi szabadságért, a létezésért folytatott küzdelem elveszett volna az Egyesült Államok segítsége nélkül — hangsúlyozta.

Mi, magyarok nem feledjük, hogy az Egyesült Államok kiállása nélkül talán még ma is kommunista diktatúra volna térségünkben ― mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke az emlékműavatót követő fogadáson. Figyelmeztetett továbbá: a kommunizmus nem tűnt el nyom nélkül a világból, a 21. század elején Kelet-Közép-Európában reinkarnálódik, méghozzá a populizmus, a demagógia alakjában. Dávid Ibolya kifejtette: egy nemzet csak úgy lehet erős, ha a kormányzat nem maga akarja polgárai számára kijelölni az üdvösség útját, hanem azért dolgozik, hogy a szabadság teremtsen jólétet.

Horváth János, a magyar parlament korelnöke, fideszes képviselő a Kárpát-medencében és az egész világon élő magyarok nevében háláját fejezte ki azoknak a nemes és jó embereknek, akik kigondolták és megvalósították ezt az emlékművet.

A kommunizmus több mint százmillió áldozatának állít emléket, egyben függetlenséget és szabadságot követel valamennyi rab nemzetnek és népnek a kommunizmus áldozatainak washingtoni emlékműve. A szobrot ezenkívül — talapzatán ez is olvasható — mindazoknak ajánlják, akik szeretik a szabadságot.

Az amerikai kongresszus 1993-ban fogadott el törvényt arról, hogy a kommunista világdiktatúra áldozatainak emlékmű épülhet Washingtonban. A Republikánus Párt és a Demokrata Párt által egyaránt támogatott törvény nyomán alakult meg a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány, amely csaknem egymillió dollár magánadományt gyűjtött össze a szoborállításra.

A három méter magas bronz alkotás annak a nagyméretű fehér szobornak a kicsinyített mása, amelyet 1989-ben kínai diákok emeltek a Tienanmen téren, és amelyet kínai harckocsik a demokratikus mozgalom vérbefojtásával leromboltak. A szabadság istennőjének Tienanmen téri szobrát a New York-i Szabadság-szoborról mintázták.

Az emlékmű, amelyet eredetileg a Kapitólium dombján szerettek volna felállítani, nincsen a turistaútvonalak mentén. Aki viszont szemből nézi a három főút kereszteződésében emelt bronzszobrot, a fák lombkoronái felett ráláthat a Kapitólium fehér kupolájának tetején álló, szintén bronzból készült Szabadság-szoborra.

Az emlékalapítvány legelőször egy 100 millió dolláros múzeumot tervezett építeni Washingtonban az ottani Holokauszt Emlékmúzeum mintájára. Lee Edwards alapítványi igazgató — akinek Bush elnök az avatási ünnepségen külön köszönetet mondott erőfeszítéseiért — egykor nemes célnak nevezte, hogy a hidegháborús években a kommunista diktatúrák által megölt emberek mindegyikének emlékére egy dollárt fordítsanak. Az alapítvány vezetése körüli gondok és főleg az adománygyűjtési nehézségek miatt a múzeum építésének ötletét azonban elvetették.

A washingtoni emlékalapítvány adatai szerint a kommunista önkényuralmi rendszerek 100 millió ember életét követelték az egykori Szovjetuniótól kezdve, Lengyelországon, Románián és Kínán keresztül Kubáig, Észak-Koreáig. Kína diktátorai 65 millió embert mészároltak le, a Szovjetunióban 20 millióan pusztultak el. A ,,kommunista holokauszt" több áldozatot követelt, mint az összes XX. századi háború együttvéve; Észak-Koreában és Kambodzsában 2—2 millióan, Afrikában 1,7 millióan, Afganisztánban 1,5 millióan, Vietnamban egymillióan haltak meg, az egykori kelet-európai kommunista államokban szintén egymillióra tehető az áldozatok száma.

Az emlékalapítvány az interneten virtuális múzeumot akar létesíteni, és a jövőben valamikor valódi múzeumot is épít

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 543
szavazógép
2007-06-13: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Lassabban növekszik a GDP (Makrogazdasági adatok)

A hazai össztermék az első negyedévben 68,49 milliárd lej, hat százalékkal volt nagyobb a tavalyi első negyedévinél — közölte a statisztikai hivatal.
2007-06-13: Világfigyelő - Bogdán László:

A veszett fejsze nyele (Magasles)

Noha állandó tüntetések zavarták meg a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G 8-ak németországi csúcstalálkozóját, a környezetvédők vitathatatlanul ezúttal is kitettek magukért, a résztvevőknek mégiscsak sikerült egy igen fontos, s túlzások nélkül a Föld közeljövőjét érintő kérdésben megállapodniuk: abban ugyanis, hogy a szén-dioxid-kibocsátást 2050-re a felére csökkentik, méghozzá minden évtizedben tíz százalékkal…