Bush amerikai elnök — köztudomású, több más ország mellett a legnagyobb ipari szennyező, az Egyesült Államok sem írta alá a kiotói egyezményt — már első felszólalásában kijelentette, azért érkezett Heiligendammba, hogy megállapodjanak a Kiotó utáni, azaz a 2012 utáni időszakra vonatkozó folyamatokról. Az elnök érintette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklését, s az egyik legfontosabb feladatnak, a tudomány talán legnagyobb XXI. századi kihívásának nevezte az új, környezetkímélő technikák kifejlesztését, s az alternatív energiaforrások felkutatását. Noha úgy hírlett, a gyomorbántalmakkal küszködő Bush a nagy általánosságokon kívül nem lesz hajlandó részletekbe is belemenni, a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését illetően Angela Merkel német kancellár diplomáciai képességeit dicséri, hogy találkozójukon sikerült ,,belevinnie" a vonakodó Busht a környezetvédők által így is elkésett megállapodás aláírásába, amely végre — a veszett fejszének legalább a nyelét mentendő — konkrét és kötelező érvényű célkitűzéseket tartalmaz. Az más kérdés, hogy a többi nagy szennyezőt, Kínát, Indiát vagy Brazíliát hogyan fogják tudni rábírni arra, hogy alávesse magát a szén-dioxid-kibocsátást mérsékelő előírásoknak. Évtizedek óta a római klub jelentéseiben a világ leghíresebb szakértői figyelmeztetnek nyomatékos hangsúlyokkal arra, hogy a felmelegedést igenis elősegíti az üvegházhatás, amelyet a szén-dioxidot kibocsátó hőerőművek, vegyi gyárak, benzinmotorok, autók, hajók, repülők okoznak. Csakhogy ezek bezárása, forgalomból való kivonása, vagy más technológiák alkalmazása sokba kerül, így aztán folytatódott az elmúlt száz évben a vegyipar kifejlődése s a benzinmeghajtású motorok, gépkocsik hihetetlen elterjedése óta érzékelhető légköri szennyezés. Szakértők szerint szép ez a fél évszázados csökkentés, de tulajdonképpen már most késő lenne, tudniillik ha ez évtől 50 százalékkal csökkentenék a nagy szennyezők szén-dioxid-kibocsátását, akkor sem állna le a felmelegedés, azonnali hatások esetleg csak évtizedek múlva lennének érzékelhetőek. A földet fenyegető óriáskatasztrófáról van szó, s ezt már, amint láthattuk, a világ legfejlettebb országainak vezetői sem söpörhetik, kedves szép szokásuk szerint, szőnyeg alá… De ettől még felkészülhetünk rá, egyre hosszabbak és egyre forróbbak lesznek nyaraink, állandósulnak a szárazságok, növekedhetnek az orkánok, tájfunok… Kurt Vonnegut kijelentése szerint: ,,így megy ez!"