Általános ― parlamenti, helyhatósági és polgármesteri ― választásokat tartanak ma Koszovóban. Azóta, hogy a függetlenségre törekvő, többségében albánok lakta dél-szerbiai tartomány 1999-ben nemzetközi közigazgatás alá került, négy választást tartottak. Kétszer a parlamentről, kétszer a helyhatóságokról döntöttek Koszovó lakói, de a mostanihoz hasonló általános választás még nem volt.
A megmérettetésben sokan vesznek részt ― a parlamenti helyekért például huszonöt párt és egyéb szervezet indul, közülük tizennégy a nemzeti kisebbségek képviseletében. Paradox módon tehát köztük lesz a legnagyobb a tülekedés. A törvényhozásba jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt valószínűleg egyik sem fogja ugyan elérni, de a 120 tagú parlamentben eleve szavatolt tíz hely a szerbeknek és tíz a többi nemzeti kisebbségnek.
Ami a 120 000―130 000 szerb politikai szervezeteit illeti, azok helyi vezetőik, a belgrádi politikusok és a szerb ortodox egyház bojkottfelhívása ellenére is állítottak országos listákat is. A majdnem egy tucatból a ― politikai nyomás hatására bekövetkezett ― sorozatos visszavonások után csak néhány maradt, s azokra is csak a tartomány déli részén, diaszpórában élők fognak szavazni, míg északon, ahol a szerbek tömbben élnek, szinte teljesen biztos a bojkott.
Húsz kisebbségi ― szerb és egyéb nemzetiséghez tartozó ― képviselő tehát mindenképpen bejut a pristinai parlamentbe (érvényes szavazatok híján őket az UNMIK, az ENSZ-közigazgatás vezetője akár ki is jelölheti), a maradék száz helyre viszont a tizenegy albán párt és szervezet közül legfeljebb hatnak van esélye.
Az albán szavazókért vívott harc minden előzetes felmérés szerint két erő között dől majd el. (Koszovóban ma még olyan erősek a nemzetiségi választófalak, hogy ha elő is fordul ,,átszavazás", más nemzetiségűre voksolás, az elenyészően csekély.)
Az egyik a Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) nevű jelenlegi kormánypárt, amelyet máig Ibrahim Rugovának, Koszovó elnökének, az önállóságért vívott nagyon szívós, kitartó, de békés harc apostolának a neve fémjelez. (Koszovó tele van az őt ábrázoló plakátokkal ― részben saját pártja, részben a belőle kiszakadt, az ,,igazi rugovai örökség" ápolását hirdető párt kampányolt vele.) A másik a Koszovói Demokratikus Párt (PDK), amelyet a néhai jugoszláv hadsereg tábornokából harctéri gerillaparancsnokká, az UCK egyik vezetőjévé, abból pedig nyugodtan magabiztos, elegáns politikussá vált Hasim Thaqi vezet.
E két párt nagyjából a szavazatok 60 százalékát fogja elvinni, de szakértők szerint nem lesz igazán jelentős eltérés az eredményeikben. A legtöbb felmérés szerint ugyan Hasim Thaqi a legesélyesebb arra, hogy kormányt alakítson, de a képet jelentősen árnyalja, hogy a parlamenti helyek majdnem tizenhét százaléka eleve ki van osztva a nemzeti kisebbségeknek. És bár albán―szerb egyetértés bármilyen kérdésben ma szinte elképzelhetetlen, a többi nemzetiséggel megkötött alku sokat hozhat valamelyik párt konyhájára.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.