Hogyan készül, mi motiválja egy-egy elÅ‘adás megszületését, mit gondolnak szerepeikrÅ‘l a szÃnészek – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ esténként a sepsiszentgyörgyi Gyárfás JenÅ‘ Képtárban szervezett közönségtalálkozókon. Ritka alkalom bepillantani egy-egy vendégtársulat műhelytitkaiba, hallgatni szÃnészt, rendezÅ‘t, értelmezni, boncolgatni a szÃnpadon látottakat.
A Reflex 2 Nemzetközi SzÃnházi Biennále mindennapos, késÅ‘ esti programpontja az elÅ‘adások utáni közönségtalálkozó. Noha mind a fordÃtás, mind a beszélgetés vonalvezetése nehéz feladat elé állÃtja a diskúció részvevÅ‘it, s bizony, nem könnyű célzottan megszólÃtani egy-egy elÅ‘adás olykor szinte teljes, népes szÃnészgárdáját (miként a keddi, németországi Mecklenburgisches Staatstheater esetében), igen izgalmas látni a karaktereket formáló szÃnészek smink nélküli arcát, hallgatni gondolataikat.
Tolmácsolásként sem mindennapi feladvány a Radio Muezzin (Rimini Protokoll, Berlin – Goethe Institut, Kairó) dokumentarista elÅ‘adásban fellépÅ‘ hús-vér müezzinek szavait eljuttatni a közönséghez: arabból elÅ‘bb angolra, aztán magyar és román nyelven érkezett a szöveg. Az elhangzottak szerint Jordániában, Kairóban is elkezdÅ‘dött az imára szólÃtás "központosÃtása", lényege, hogy a hÃvó szót nem megszokott módon a müezzin mondja, hanem azt szabványosÃtottan, rádióhullámokon keresztül továbbÃtanák (központosÃtás, vallási, szakrális hagyomány felszámolása, e fogalmak hallatán már nem is távoli a müezzinek világa). A vak müezzin akkor értette meg igazán, mennyire fontos szÃnészi munkája, amikor ráérzett a közönség viszonyulására, mint mondja, nem esett nehezükre nyilvánosan imádkozni, mert a szÃnpadon is van egy bizonyos spiritualitás; s ha majdan úgy érzi, mégis saját hangján szeretné imára hÃvni az embereket, megteheti, mert kikapcsolja majd a rádiót... A rendezÅ‘, Stefan Kaegi dokumentálni szerette volna ezt a változást, ugyanakkor a müezzinek úgy érzik, nem váltak "szuperhÅ‘sökké", de úgy vélik, azok, akik megnézték az elÅ‘adást, örömmel fogadták, hogy az iszlám más, mint a média által festett kép.
Az itáliai elÅ‘adás, A szemüveg trilógiája (Sud Costa Occidentale Társulat, Palermó) után kifejtették: a commedia dell’arte benne van a vérükben, Emma Dante nagyon erÅ‘s rendezÅ‘i szÃnházat teremt, szerinte a társadalom peremére leginkább három réteg szorult: szegények, betegek és öregek. A kolozsvári szÃnészek a Hedda Gabler cÃmű elÅ‘adás után elmondták, Andrei Åžerban rendezÅ‘vel sikerült túllépniük önmagukon, a próbafolyamat során "mind mélyebbre ásott bennünk", ugyanakkor a dráma ellenére nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy egy-egy figurában megtalálják a komikus fonalat. Végül – de nem utolsósorban – a Persona. Marylin (Teatr Dramatyczny, Varsó) elÅ‘adás rendezÅ‘je, Krystian Lupa arról beszélt, már nem érdeklik a történetek, hanem a mindenkori személyiségre – "szÃnes emberekre, Å‘rült művészekre" – kÃváncsi, szÃnészeit arra ösztönzi, próbáljanak azonosulni a bemutatandó személyiség vágyaival, temperamentumával, mindazzal, ami élÅ‘ egy emberben. Mi a személyiség? – kérdezte. – Talán az, amit nem tettünk meg, vagy az, amirÅ‘l álmodunk, esetleg, amit nem sikerült elérnünk az életben – keresgélte a választ a lengyel szÃnház 69 éves "fenegyereke", hozzáfűzve, a szÃnész egy eszköz az ember megismeréséhez, mélyebbre hatol, mint egy pszichiáter...
Önnek is fontos, hogy megbÃzható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? SzÃvesen olvas a háromszéki művelÅ‘dési életrÅ‘l, új könyvekrÅ‘l, szÃnházi elÅ‘adásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kÃnáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.