Az ENSZ-közigazgatás alatt álló dél-szerbiai tartomány jövőbeni miniszterelnöke hangoztatta, hogy tiszteletben kívánja tartani a közvetítői ,,trojkával" december 10-ig zajló tárgyalásokat. Azután azonban következik Koszovó saját napirendje, mégpedig a függetlenségről való döntés ― jelentette ki. Az albán politikus hangsúlyozta, hogy nemzetközi támogatásra számít a függetlenség kinyilvánításához. ,,Nem tudunk várni addig, ameddig valamennyi állam kész elismerni bennünket" ― fűzte hozzá, hangoztatva azt is, hogy a szerb fél által javasolt, úgynevezett ,,Hongkong-modell" sem elfogadható. Thaqi ugyancsak elvetette a ciprusi formulát, mint ahogy elvetette a Szerbiával való föderáció vagy konföderáció gondolatát is. A PDK vezetője szerint elérkezett a döntés ideje, s nem lehet szó további halogatásról. ,,Csaknem egy évszázada erre várunk" ― hangoztatta. A függetlenség kinyilvánításával Koszovó nem kíván kellemetlen meglepetést okozni a demokratikus világ ― sem Washington, sem az EU ― számára. Ezzel kapcsolatos magatartását összehangolja a nemzetközi közösséggel ― ígérte Thaqi ―, mert ,,nem akarunk elszigetelt függetlenséget". Ám december 10. után Koszovó ― Washingtonnal és Brüsszellel egyeztetve ― meghozza döntését. Thaqi szerint Koszovó ezt követően azonnal csatlakozni kíván a Nemzetközi Valutaalaphoz, s a függetlenség deklarálása után négy-hat hónapon belül a Világbankhoz is. Elsődleges fontosságúnak nevezte ugyanakkor, hogy a tartomány hivatalos függetlenné válása után nemzetkö­zi polgári erő, valamint a NATO jelen legyen Koszovóban. Hangsúlyozta, hogy valamennyi szomszéddal jó kapcsolatokra törekszenek, s jobb kapcsolatokat kívánnak kiépíteni Szerbiával is. ,,Ily módon tudunk lépésről lépésre integrálódni a nemzetközi intézményekbe" ― jelentette ki.

Az orosz külügyminisztérium közleményében felszólította a koszovói albán vezetőket: a választások után tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely destabilizálná a térséget.

Az Európai Unió több tagországának külügyminisztere, valamint az EU külpolitikai főképviselője is Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása ellen foglalt állást Brüsszelben. Az EU-külügyminiszterek értekezletén részt vevő Carl Bildt svéd külügyminiszter azt tanácsolta a koszovói albánoknak, jó lenne, ha gondolnának a nemzetközi összefüggésekre. Elismerte, hogy Koszovó Szerbiától már de facto független, de hozzátette: nem hiszi, hogy ,,a nemzetközi közösségtől függetlenné akarnának válni. A NATO-tól védelmet, az EU-tól támogatást akarnak". Hangot adott azon aggodalmának, hogy a hét végi parlamenti választások nyomán nem csupán a koszovói albánok, de a Koszovóban kisebbségben levő szerbek is függetlenedni akarnak. Jim Murphy, az európai ügyek brit államminisztere szerint Koszovónak függetlenné kell válnia, de nem egyoldalú függetlenségi nyilatkozat révén. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Koszovó hivatalos függetlenedése ,,megfelelő előkészületet" igényel.