Hogy mikor sétálhatunk az Erdély különböző tájegységeinek építészetét, népi kultúráját bemutató múzeumi utcákon a szentendrei skanzenben, nehéz megjósolni, de az érdeklődő abba már betekintést nyerhet, mit lát majd a létesítendő kis Erdélyben.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban szombaton megnyílt Erdély virágai elnevezésű kiállítás két hónapon át bemutatja a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2006–2011 között Erdélyben végzett kutatásának pillanatképeit.
Vajon milyen képet forgalmaznak majd rólunk Szentendrén? – tette fel a kérdést a kiállításra hangoló bevezetőjében Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató. És rögtön ki is fejtette: a különböző korokban sokféle Erdély-kép alakult ki Magyarországon, Erdélyt nevezték a magyarság kultikus helyének, ahol az élet természetközeli, ahol a falusi életvitel nem sokat változott az elmúlt évtizedekben, mely vidéket jelenleg is az elmaradottság, az úttalan utak, romba dőlt kastélyok, pusztuló templomok hazájaként tart számon. A táncházmozgalom megszépítette az Erdély-képet, hisz innen vitték a zenét, a táncot a magyarországi táncházakba is, a jelenkori vendégforgalom egy másfajta, sajátos Erdély-képet termelt ki az épített és kulturális örökség bemutatása által, Csíksomlyó pedig nemzeti zarándokhellyé vált, ami Erdélynek szakralitást kölcsönöz – sorolta a szakember. Hozzátette, Szentendrén olyan Erdély-kiállítást szeretne látni, ami a meglévő sokszínűséget mutatja be, és nem holt tárgyak szentélyeiként jeleníti meg tájegységeinket, hanem magát a valós életet tükrözi.
Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettese hangsúlyozta, nem visznek el semmilyen értéket, a helyben megőrzést támogatják, a hat évig tartó kutatás pedig abban segítette őket, hogy megismerjék és megértsék ezt az egyedülálló vidéket, amit élethűen kívánnak múzeumukban bemutatni. Vass Erika, a kiállítás kurátora és Vargha Mihály házigazda igazgató a két múzeum szakembereinek együttműködéséről szólt, amely nélkül a szentendreiek terepmunkája nem lett volna sikeres, Kovács Linda pedig az előadott népdalokkal hangolta rá a közönséget a látnivalóra.
A kutatás mozzanatait filmen követhetik a látogatók, a gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozásokra várják.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.