A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban szombaton megnyílt Erdély virágai elnevezésű kiállítás két hónapon át bemutatja a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2006–2011 között Erdélyben végzett kutatásának pillanatképeit.
Vajon milyen képet forgalmaznak majd rólunk Szentendrén? – tette fel a kérdést a kiállításra hangoló bevezetÅ‘jében Pozsony Fe­renc egyetemi tanár, néprajzkutató. És rögtön ki is fejtette: a különbözÅ‘ korokban sokféle Erdély-kép alakult ki Magyarországon, Er­délyt nevezték a magyarság kultikus helyének, ahol az élet természetközeli, ahol a falusi életvitel nem sokat változott az elmúlt évtizedekben, mely vidéket jelenleg is az elmaradottság, az úttalan utak, romba dÅ‘lt kastélyok, pusztuló templomok hazájaként tart számon. A táncházmozgalom megszépítette az Erdély-képet, hisz innen vitték a zenét, a táncot a magyarországi táncházakba is, a jelenkori vendégforgalom egy másfajta, sajátos Erdély-képet termelt ki az épített és kulturális örökség bemutatása által, Csíksomlyó pedig nemzeti zarándokhellyé vált, ami Erdélynek szakralitást kölcsönöz – sorolta a szakember. Hozzá­tette, Szentendrén olyan Er­dély-kiállítást szeretne látni, ami a meglévÅ‘ sokszínűséget mutatja be, és nem holt tárgyak szentélyeiként jeleníti meg tájegységeinket, hanem magát a valós életet tükrözi.
Bereczki Ibolya, a szent­endrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettese hangsúlyozta, nem visznek el semmilyen értéket, a helyben megÅ‘rzést támogatják, a hat évig tartó kutatás pedig abban segítette Å‘ket, hogy megismerjék és megértsék ezt az egyedülálló vidéket, amit élet­hűen kívánnak múzeumukban bemutatni. Vass Erika, a kiállítás kurátora és Vargha Mihály házigazda igaz­gató a két múzeum szakembereinek együttműködésérÅ‘l szólt, amely nélkül a szentendreiek terepmunkája nem lett volna sikeres, Kovács Linda pedig az elÅ‘adott népdalokkal hangolta rá a közönséget a látnivalóra.
A kutatás mozzanatait filmen követhetik a látogatók, a gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozásokra várják.