Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

...mégis minden megtörténik

2012. április 28., szombat, Színház az egész világ

És akkor lehetne még játszani. Például a szereplők meg sem szólalnának, csak úgy ellennének a színpadon, szöveg feliratozva. Vagy fülhallgató, háromdés projektor. Vagy... de akkor már nem lennénk színházban. Ha fizikailag igen is: mégsem. Ennél minimalistább színházi eszköztárral, valószínű, már nem működne. Így azonban igen. Ez az előadás ugyanis olyan, hogy nem történik semmi, mégis minden megtörténik. Ellentmondás? Dehogy.

  • Jelent a kisHamlet Műhely Az arab éjszaka című előadásából. Henning János felvételei
    Jelent a kisHamlet Műhely Az arab éjszaka című előadásából. Henning János felvételei

Roland Schimmelpfennig az egyik legismertebb és legtöbbet játszott kortárs német szerző, Az arab éjszaka című drámáját alig több mint tíz éve mutatták be, azóta bejárta a világot, már székelyföldi társulat is játssza. Igen érdekes módját választotta a szerző története elmesélésének, a szerep­lők monologizálnak, elmondják, mit tesznek vagy mire készülnek, néha többen is ugyanazt a cselekménysort, olykor párbeszédfoszlányok is kialakulnak, nem jellemző. Néha előre, néha visszafelé ingáznak időben. Követhetet­lenné mégsem válik az előadás, a szerző nagyon jó érzékkel még idejében visszafogja az elszabaduló szálakat. Hogy ezt miként lehet színpadra állítani, hogy a nézőtér ne váljék kínpaddá? A lehetőségek minimálisak, a legtöbb rendező, így Zakariás Zalán is, a színpadi mozgást a lehető legkeve­sebbre csökkenti: öt figura áll egy üres térben, esetenként piciny­két elébb-hátrább lép­nek, lassú, vontatott mozdulatokkal. Ha épp nem beszélnek – és akkor is keveset, ritka a hosszabb szövegrész –, magukba révednek. Félrenéznek. Az utolsó emlékfoszlány előcsalta vigyor arcukra fagy. És így tovább. A történet pedig, amit elmondanak, mesei elemekkel (a cím eleve utalás Az ezer­egyéjszaka meséire) tűzdelt, szürreális képekkel elegyített, a szerelemről vagy annak hiányáról szól, egyéni sorsok, melyek egy lakótelepi tízemeletes tömbházban egymásba kapcsolódnak. Végkifejlet nincs, nem is lehet. Hacsak nem vesszük a konyakos üveg szétloccsanását az aszfalto(t he­lyettesítő kövö)n. Ez, az egyetlen fizikai történés viszont jó felütés. És mindehhez zenei aláfestésként az állandó vízcsepegés és valami monoton zúgás. Őrületbe kerget, de legalábbis feszültté teszi a nézőt. Aki kapkodja a fejét ide-oda a (cseppet sem) véletlenszerűen megszólaló szereplők között, nézi, amit nincs. Nem történik semmi, mégis min­den megtörténik. Lehetséges? Ez a színház csodája.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 93
szavazógép
2012-04-28: Színház az egész világ - Váry O. Péter:

Hattyúdal

Ha meghagyja a Csehov adta címet, talán nem tudja így előadni Horaţiu Mălăele a Hattyúdalt. Ér­zelmesebbre, szívszorítóbbra kel­­lett volna vennie. A pojáca – így ad magának lehetőséget játszani. Csehovot. És egy kicsit önmagát.
2012-04-28: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

Mongolokkal a Rikában

A mongolok és a köményes pálinka – ezt a címet is adhattuk volna ennek az erdővidéki úti beszámolónak, mert nem csalás, nem ámítás, három mongol hírességgel kerestük Attila hun király, Réka királyné és a tatárjárás emlékét a Rika-erdőben.