Bálint Benczédi Ferenc püspök felolvasta az egyesülési dokumentumot, amelyet a két egyház vezetői kézjegyükkel láttak el. A dokumentum kimondja, lehetővé vált „a trianoni diktátum és a kommunista diktatúra következményeként feldarabolt” egyházszervezet egységének megvalósítása. „A kedvező nemzeti és nemzetközi lehetőségekkel élve a két magyar unitárius egyházrész főhatóságai elhatározták a teljes körű egyházszervezeti egység helyreállítását, amely a Magyar Unitárius Egyházban testesül meg”. Az egyesítést előbb külön-külön elhatározták az erdélyi és magyarországi unitáriusok. Az immár egyesített testület a következőkben az egyházi alaptörvény megalkotásának lát neki, valamint néhány hatályba léptetési határozat és a szükséges átmeneti rendelkezések meghozatalának. Az egyházegyesítő zsinat nyilvános, ünnepi része helyi idő szerint 18 órakor az egyesülés alkalmára készített új egyházi zászló kifüggesztésével kezdődött, és ünnepi istentisztelettel végződik. Az egyházak egyesülésére az is lehetőséget teremtett, hogy a 2010 júniusában elhunyt Rázmány Csaba magyarországi unitárius püspök helyett a magyarországi egyházkerület nem választott új püspököt. Az Unitárius Egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította, az unitárius vallás lényege, hogy egyetlen isteni személyt ismer el; az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az isten” felirat. Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Ez pedig az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett.