Romániában logikus, hogy akié a föld, azé minden, ami alatta, rajta vagy felette van. Erdély földjét még 1920-ban Romániának adták. Nem is értem, hogy miért követeltünk vissza erdőt, mezőt, egyházi ingatlanokat, egyebeket. Még jó, hogy nem kezdjük visszakérni a középületeket is, mint például a régi erdélyi magyar város- és megyeházakat, kultúrpalotákat, vasútállomásokat.
A magyarok állandóan követelőznek. Nemcsak a Székely Mikó Kollégiumot kellene visszaállamosítani, amíg nem késő, hanem minden ingatlant, amit mostanig visszaszolgáltattak. Akik arra vetemedtek, hogy törvényesen visszaszolgáltatták az államosított ingatlanokat, azokat mind be kellene zárni, ahogy ez a Mikó esetében is esedékes. A perbe hívókat meg ki kellene tüntetni. Lehetne adni nekik még egy-két ingatlant ajándékba. Ugyanakkor bűnvádi eljárást lehetne kezdeményezni azok ellen is, akik vissza merik kérni egykori tulajdonukat. Csak néhány személlyel kell példát statuálni, aztán a többinek is elmenne a kedve, és visszakozna. Oda jutnánk, hogy mi kérnénk, legyenek szívesek államosítsák már az összes ingatlant, amit visszaszolgáltattak. A többit meg köszönjük, de nem kérjük.
Mivel az ortodox államvallás, és a lakosság 86,8 százaléka ortodox, a templomokat és vártemplomokat is államosítani kellene, vagy oda lehetne adni az ortodox egyháznak. Így nem kellene annyi új templomot építeniük állami pénzekből és új épületeket adományozni nekik, mint ez Sepsiszentgyörgyön is történt nemrég. Régen ha egy várat egyszer bevettek, abban is addig uralkodtak a győztesek, míg csak valami új hódítók ismét be nem vették. Sokszor nem is kellett nagyon harcolni, ha a vár(os)lakók között akadt egy-két áruló, aki anyagi haszon reményében csellel, fondorlattal hozzásegítette az ellenséget, hogy rátegye kezét a várra, vártemplomra, ahol aztán a győzők vallása szerint folyt majd a ceremónia.
Egyszerű a magyarázata, miért is élvez elsőbbséget az állam és az államvallás. A magyarok csak 1100 éve laknak ezen a vidéken, és Szent István csak ezután térítette katolikus keresztény hitre népét. A többi vallás még később, 1517, a reformáció után született. A tordai országgyűlés csak 1568-ban mondta ki a vallásszabadságot, a toleranciát. Ezzel szemben az őslakók már ősidők óta itt éltek, toleráns és keresztény ortodoxokként, akárcsak most. Állítólag már Szent András Dobrudzsában térítette meg későbbi híveit, akik szkíták voltak, mert akkor ott még nem éltek románok. Ez most már nem számít, mert a kontinuitáselmélet szerint azóta is egyfolytában románok lakják. András barátunk dobrudzsai kiruccanásának bizonyítéka, hogy megtalálták az apostol állítólagos kőbe faragott ágyát, ahol a próféta pihent két térítés között, több mint kétezer évvel ezelőtt. Érdemeiért Andrást 1997-ben Románia Védelmezőjének nyilvánították, és megtérített híveinek kései utódai már szabadnapot is kapnak neve napján, hogy az Isten sokáig éltesse!
Ezek után nem is értem, hogy miért kellene a magyar egyházaknak visszaszolgáltatni például az iskolákat, egyházi, vagy közösségi ingatlanokat, amikor azokat az erdélyi fejedelemségben alapították, ami ugyebár szintén román ország volt. A visszakért ingatlanok ugyan a magyarok által, de a későbbi román állam területén épültek. Ráadásul, amit 1920 után rögtön nem vett el az állam, azt később államosították egyszer s mindenkorra. Így 1948-ban 1453 nem ortodox felekezeti iskolát. Mindezeket miért kellene visszaadni, hiszen holnap érvelni lehet, hogy mivel hivatalos nyelv a román, ezek legyenek román nyelvűek. Aztán a bennük tanító pedagógusok, azok – ugyebár – köztisztviselők, akiket kinevezhetne akár a választásokat megnyert győztes pártszövetség is. Így egycsapásra meg lehet oldani a nemzetiségi és kisebbségi gondokat.
Bár a legegyszerűbb mégis az lenne, ha államosítanák vagy megszüntetnék a nemzeti kisebbségeket, főleg a magyarokat.
