LEHET, VISSZATÉR COTROCENI-BE. Azt ígérte Traian Băsescu, ha július 29-én a népszavazáson nem jelenik meg a választópolgárok fele, de a voksolók többsége menesztése mellett szavaz, fontolóra veszi, hogy az ősz folyamán elhagyja a Cotroceni Palotát, de csak abban az esetben, ha az általa igényelt alkotmánymódosítást – mely egykamarás parlamentet és 300 képviselőt jelent – végrehajtják. Ha ez nem következik be, a ma érvényes törvények értelmében jár el, és visszatér az elnöki palotába. (Cotidianul)
NEM LÁT A FŐ ALKOTMÁNYBÍRÓ. Hátrányos helyzetét bizonyító igazolványa van Augustin Zegreannak, az alkotmánybíróság elnökének. A 2009-ben kiállított dokumentum a bíró súlyos látási gondjait igazolja, harmadfokú sérültként tartják számon, és a bizonylat végleges. Ennek az igazolványnak a birtokában Zegreannak nem kell adót fizetnie 28 080 000 lejes évi jövedelme után, és ingyen utazhat mind autóbuszon, mind vonaton. (Cotidianul)
NEM IS AZT MONDTAM. Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök a múlt héten azzal döbbentette meg híveit és ellenségeit egyaránt, hogy elmondta: kormánya megbuktatásakor saját szemével látta, amint pénzt adnak a képviselőknek szavazatukért cserébe. Neveket nem árult el, s most a liberálisok nevében Eugen Nicolăescu felszólította, hogy 24 óra leforgása alatt közölje a lefizetett képviselő vagy képviselők nevét az ügyészséggel, különben bűnrészességgel vádolhatják. Ungureanu most azzal védekezik, hogy kiforgatták és félreértelmezték szavait. (Puterea)
KENNEDY ÉS ANTONESCU. Gondolt egy merészet és nagyot Crin Antonescu, és temesvári kampánybeszédében J. F. Kennedy 1954-ben, az akkori Nyugat-Berlinben elmondott beszédének híres zárószavait, „Ich bin ein Berliner” szőtte be szónoklatába, amit itt és most meglehetősen nehezen vagy egyáltalán nem lehet értelmezni. Az már világosabb volt, amikor kijelentette: „Băsescu Európával, az unióval, Németországgal, az Egyesült Államokkal fenyeget. Románok, én azt mondom nektek, Európa mi vagyunk.” (Adevărul)
CSEHÜL ÁLL A ROMÁN EGÉSZSÉGÜGY. A hazai egészségügyi rendszer igen rossz állapotban találtatik, a legutóbbi európai felmérések szerint a lehetséges 34 helyből a 32.-et foglalja el (csak Bulgária és Szerbia áll mögöttünk). E hatalmas lemaradás egyik oka, hogy a kormány a nemzeti össztermék mindössze 3,6 százalékát fordítja az egészségügyre, míg az európai átlag 8,5 százalék. De rossz az orvos-beteg kapcsolat, gond van a hosszú várólistákkal, a betegekre terhelt kiadásokkal, a kutatásokra szánt pénzekkel, s az európai alapok felhasználásával. 2007–2013 között Romániának az unió 19,9 milliárd eurót biztosít az ágazat fejlesztésére, eddig csak 1,2 milliárd eurót használtak fel, a legkevesebbet a tagállamok közül. (Adevărul)
