Félszázan látogattak Gyulára, Békés megye egykori székhelyére, akik már régebb kapcsolatot tartanak fenn az ottani családokkal, látogatják egymást és levelez­nek. Ez az az erős kapocs, amely mindennél tovább tartó – jegyezte meg a látogatást vezető Incze Zsolt szemerjai lelkipásztor.
Túl a barátkozáson, a közös istentiszteleten, ahol hagyomány szerint mindig a vendég lelkész hirdeti az igét, a szabad idő a környék megismerésével hasznosan telt. Szarva­son megtekintették a történelmi Ma­gyar­ország földrajzi központját jelző emléket, a Holt-Kőrös  szépséges városrészét, a Bolza-kastélyt, mely előtt Romulust és Remust szoptató anyafarkas szobra áll. Bolza Pál (1864–1946) Bécsben szolgáló tes­t­őr állíttatta 1911-ben, ezzel utalva a család olasz eredetére. A megyének nevet adó Békéscsaba nagy befogadású műemlék kálvinista templomával bámulatba ejtette a vendégeket. Orgonája az ország második legnagyobb, református templomban lévő orgona. A valóságos történelmi leckével felérő kirándulás egyik fénypontja volt a zeneszerző Erkel Ferenc szülőházának megtekintése és emlékkoszorú elhelyezése Gyulán. A földszintes klasszicista stílusú ház 1795-ben tanítói lakásként és iskolaként épült. Az 1830-as bővítés után nyerte el jelenlegi formáját. Erkel Ferenc szülőházában 1970-ben emlékházat hoztak létre. A jelenlegi állandó kiállítás a magyar opera megteremtőjének és a Himnusz megzenésítőjének életútját és munkásságát mutatja be. Több személyes tárgy (kották, plakátok, levelek, fényképek) és az Erkel család használati tárgyai is megtekinthetők. Rácsodál­koztak a szemerjaiak arra is, hogy a nagy zeneszerző korának megszállott és kiváló sakkozója volt. Aki az Erkel-házban időzik, a részekről érkező magyar csoportokkal is találkozhat, miként a szemerjaiak délvidékiekkel. A hévizek hazájában a közös fürdőzés sem maradhatott ki. A búcsúzás a fehérasztal mellett történt.
Egyezség szerint kétévenként találkozik a két gyülekezet. Az elkövetkezőkben a gyulaiak lesznek a szemerjai egyház vendégei.