Elmondta, Hollandiában szeptember 12-én tartanak előrehozott választásokat, az Európai Unió belügyminisztereinek tanácsa pedig szeptember 19-én tárgyalja Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdését. Tutilescu valószínűsítette, hogy az ideiglenes holland kormány nem vállalja egy ilyen politikai döntés kockázatait. Korábban ugyanis éppen Hollandia akadályozta meg a két ország schengeni csatlakozását. A belügyminisztérium Schengen-felelőse szerint jelentős annak a kockázata, hogy szeptember helyett már csak 2013 márciusában döntenek a légi és tengeri úton Romániába érkezők ellenőrzésének megszüntetéséről.
Marian Tutilescut annak kapcsán kérdezték az RFI újságírói, hogy Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter egy interjúban kételyeit fejezte ki Románia és Bulgária közeli schengeni csatlakozásával kapcsolatban. A belügyminiszter a kilátásba helyezett légi és vízi határ megnyitásának a késését is valószínűnek tartotta, a szárazföldi határokról pedig azt mondta: hosszú időre nem látja azok megnyitásának lehetőségét. A belügyminiszter hozzátette: Bulgária sem haladt úgy, ahogyan azt korábban remélték, Románia pedig egy kétes politikai útra tért.
A belügyminiszter kijelentését Németország bukaresti nagykövete, Andreas von Mettenheim is megerősítette, kizártnak tartva, hogy az unió tagállamai az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében készülő decemberi jelentés közzététele előtt határoznának a schengeni övezet kiterjesztéséről.
Romániának és Bulgáriának az eredeti tervek szerint a magyar EU-elnökség idején kellett volna csatlakoznia az övezethez. A csatlakozást előbb Franciaország és Németország, majd Hollandia és Finnország akadályozta meg. Később Németország javasolta, hogy a két balkáni állam előbb a légi és tengeri határaival, majd egy második lépcsőben a szárazföldiekkel csatlakozzék a Schengen-térséghez.